Magyar-angol szótár Angol-magyar szótár Német-magyar szótár Magyar-német szótár Olasz szótár

Latin szavak listája

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

Magyar szavak listája

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

S betűvel kezdődő magyar szavak listája

S betűvel kezdődő latin szavak listájához kattintson ide

s a kiket a polgárkönyvbe nem a birtokra nézve csak személyökre irtak be sokat és gyakran fogalmaz szeg- v. szegfejalaku daganat sziget délre Elbától, a császárok alatt számkivetéshelynek használták, ma Pianosa.
s a korról magáról sokat és gyorsan beszél. szeg. sziget Egyptomban.
s a mely ezért békében zárva volt, háboruban pedig nyitva állott sokat eszik szegalaku daganat. sziget Ephesus mellett.
s a szerint állásának s korának is tekintetbevételével, a polgárok könyvének bizonyos osztályába beirja, mit rendesen a Censorok igazítottak, tekintettel a hadi összeirásra, a népgyülésekben gyakorolt szavazatjogra, s régebben az adóra is: sokat forogni a világ száján szegalaku. sziget és hasonnevű város a ioniai parton, hibásan Arginusa-nak irva.
s átalán az illető melléknevet, a mely a sokat hangzó. szegcsináló kovács. sziget és város a Propontisban.
s az által a háborut nem akarja megkezdeni sokat ígérő szegeket készít v. csinál. sziget északi Germania partjánál.
s az ezen tisztviselőktől rendelt büntetéseket a vétkeseken végrehajtották. Némely papok mellett sokat inni szegeket ver bele sziget Euboea mellett.
s azzal együtt nevének, korának és rangjának a polgárkönyvbe való beirása sokat iszik. szegekkel kiver. sziget Európa északi részén.
s beszédben (irásban) keresztül fut sokat ivó szegelet sziget Gallia és Britannia közt.
s consul Kr. előtt 190. sokat járni az emberek közt szegély sziget Gallia Narbonensis partja mellett, ma St. Honorat.
s ez megint szorosabb, szabályok szerinti, a sokat javítgatott irásról. szegély nélkül való sziget Gallia Narbonensis partjánál, ma Brescon
s ezzel a rendes szolgálattétel alól ki volt véve s feljebb ment, mentes, szabados, altiszt, sokat jelentőség szegély, a mivel valamit beszegnek sziget Gallia Narbonensis partjánál, ma Isola di S. Onorato;
s harcban elesik. sokat kiálló szegély, szél, karima sziget Gedrosia mellett.
s igy a polgáriasodásé. sokat kibiró szegély- v. paszománycsináló. sziget Germania északi partjainál
s ijból való kötelék sokat kivánó szegélyezett sziget Germania partjainál.
s kötelezte magát, hogy a biró előtt, kinek választásában mindkét fél megegyezett, bebizonyítja, hogy ő sokat kóborló szegélykészítő. sziget hasonnevü várossal Liburniában.
s következőleg senatus határozattá (senatus consultum) nem lehetett, hanem csak a senatus nyilatkozatának maradt sokat költő szegélytelen sziget Hispania partjainál.
s még mi? sokat költő. szegélyzet sziget Illyria partjánál
s melynek lakói peregrinus-okból socius-okká lettek, azaz polgárjogot nyertek (eleintén többnyire suffragium nélkül, későbben ezzel is). sokat koptatott szegélyzete sziget Illyria partjánál.
s mikor urával kisétált, de főleg tisztválasztás alkalmával, azokat neven nevezte, neven nevező; sokat látó. szegénnyé tesz sziget Italia partjain, a rege szerint Calypso lakhelye.
s mint ilyen nagyon apró rézpénz sokat lökdösött szegény sziget Itália partjainál
s nem csak ugy mint iró másokról ivja meg. sokat össze-vissza hány szegény (ember) sziget Itália partjánál
s rendszerint ők kezdették meg az ütközetet, equites sokat tart valaki felől szegény állapotban élő sziget Jonia partja mellett.
s több efféle sokat tart valamire szegény embert az ág is huzza. sziget Kisázsia partja mellett Phocoeával szemben.
S. sokat tehető szegény férje ajkai összeragadnak a tésztás máztól. sziget Laconia mellett.
S. 1.-hez tartozó sokat termő szegény polgár. sziget Latium partjával átellenben, ma Isola di Ponza;
S. ama hires mondása. sokat tud türni szegény valamiben sziget Lucania partjainál.
S. Aurelius Victor, római történelemiró. sokat tudó szegény, kis könyvárus. sziget Lycia mellett.
S. Aurunca sokat v. sokszor jelen volt, szegény. sziget Nagybritannia és Irland közt.
S. Crispus, az előbbeni unokaöccse, Augustus barátja sokat, nagyon sokat tesz szegényebben sziget Paestum-nál, ma Licosia.
s. cum aliquo sokba álló szegényedik sziget Pamphylia mellett.
S. dictator párthivei. sokba jő szegények sziget Persis partjainál.
S. egy lakója sokba kerül szegények árpaléből készített itala Illyriában sziget Persissel átellenben.
S. helyesen tette, hogy elment sokba kerülő szegények temetője. sziget Perzsia mellett.
S. Julia v. Colonia Senensis, város Etruriában, ma Siena sokba került szerelem szegények, a kik a forumon a «canalis» körül lézengtek. sziget Rhodus közelében.
S. lakói sokbeszédüség szegényes sziget Rhodus mellett.
S. lakosai sokbogy szegényes és keveset mutató kunyhó sziget Samos mellett.
S. lakosai. sokértelmü szegényes kis lakás sziget Sardinia mellett.
S. Marcius egy római szabados sókészítő szegényes lakás sziget Sicilia és Áfrika közt.
S. Pometia sokfaju szegényes, sziget Sicilia mellett Áfrika felé.
S. Pompejus egy szabadosa. sokféle szegényes, csekély vagyonka. sziget Smyrna mellett.
S. Pompejus, mivel azt akarta, hogy N. fogadott fiának tartsák; sokfelé ágazó szegényesebben. sziget Smyrnánál.
S. Sammonicus, apa és fiu, mind a kettő iró a 3-ik százban, egyike sokfelé hasított szegényesen sziget Syracusaenál, mely a város egy részét tette.
S. Saturnus bolygó sokféle jó illat együttes hatása az érzékre szegényít, sziget Syria partjai mellett.
S. tanítványai sokféle népek szegényke sziget Teos és Lebedos közt.
S. történetiró utánzója sokfelé osztott szegénység sziget Troas mellett.
S. törvénye megszegésével sokfelé vagy sokszorosan szövetkezett. szegénység. sziget Troas partjainál.
S. Tullius királyé sokféleképpen szegénységbe sülyedt. sziget Troas partjánál
S. ünnepe sokféleképpen elfoglalt szegénységbe taszít sziget.
S.-beli sokféleség szegénységben nőtt fel. szigetbeli
S.-beli finom szövetből való sokfogatu szegénységben társ szigetek a Peloponnesusban.
S.-féle sokgyökerü. szegénységeért; szigetek Aethiopia partjainál.
S.-féle. sokhoz értő szegényszellemü; szigetek az adriai tengerben Liburniánál.
S.-nak pénzt hoz be; sokjelentésü szegényül szigetek az asinoei öbölben Messeniában.
saabadság sokkal szeget üt be, szigetek Dalmatia mellett.
Saba. sokkal inkább szeretni. szegezés szigetek Hispania Tarraconensis partjai mellett, ma Cies.
Sabini sokkal inkább tetszik. szegfej-) alaku daganat. szigetek Lesbos mellett.
Sabinumban. sokkal inkább. szegfüszagú ciklász szigetek Leucadia előtt.
sabinus nő sokkal megelőz szeggel kivert szigetek Lycia mellett.
sabinus nyelven sokkal nagyobb, szeggel kivert, szeges talpu saru szigetek Skócia partjánál, ma Orkneys.
sabinus szó», mely vitézség»-et jelentett, de személyesítve Mars kisérőjét(nejét) értették alatta. sokkal nagyobb, mint a szám után várni lehetett szeggel v. más hegyes eszközzel karcol szigetek Troas mellett.
sabinus törzs Tiburban és környékén. sokkal nagyobbít szegi szigetek, Symplegades vagy Cyaneae.
Sabinus város Latiumban sokkal roszabb szeglet szigeten
sabinus város. sokkal több szegletecske, sarkocska. szigetes
sabinusi bor sokkal több mint; szegletes idomu terület körfogata. szigethez tartozó.
sabinusi jószág sokkal több; szegő szigetlakos.
sabinusul sokképpen szegődi szigetnév:
sacratissimus rendes jelzője a császárnak sokképpen elfoglalt szégyelem a dolgot szigetre vonatkozó
sáfár soklábu szégyelled ezeket. szigetről való
sáfár (rabszolga) soklábu; szégyelni kezdette magát szigetté tett
sáfárkodás soklevelü. szégyelni való. szigettel teljes.
sáfárnő sokmagú szégyelve magát. szigony
sáfárol soknejü szégyen szigonyoz.
sáfárolása soknejüség. szégyen embere szigonyt hordó
sáfránnyal sárgára fest. soknemü szégyen és gyalázat teljes szigor
sáfrány-. soknevü szégyen nélkül való szigorítás
sáfrány. soknevü. szégyen nélkül való homlokot mutat szigorral
sáfrányhoz tartozó sokoldalú szégyen nélkül való. szigorral vitte a censori hivatalt.
sáfránylé. sokoldalu tudományos míveltség és olvasottság szégyen nélkül. szigort jelöl,
sáfrányos sokoldalu. szégyen. szigorú
sáfránysárga sokra szégyenbe hoz szigoru birálattal.
sáfrányszín sokra becsül szégyenbe hozott szigorú biró
sáfrányszín. sokra, nagyra becsülni szégyenbélyeg szigorú erkölcsbiró.
sáfrányszínre festő. sokráncu v. rétegü, rétü, szégyenből piros szigoru erkölcsü
sáfrányszinü diszruhája a római főasszonyságoknak. sokság szégyenből pirul szigoru és kemény jellemü férfi.
sagulum-ba öltözött sokszáru. szégyenedre van. szigoru és ünnepélyes rendelet
sagulum-ban járó sokszemű szégyenére szigoru és zordon
saj. esetek állanak sokszínű szégyenére válni, szigorú fegy
saj. esettel, sokszinü. szégyenfolt szigoru fegyelem alatt tart.
saját sokszög. szégyenítő szigoru itélet
saját akaratom sokszögű szégyenl szigoru itélet.
saját belátásomból. sokszögü test oldalszéle, a mely két oldallapot egymástól elválaszt szégyenl valamit, szigoru komolyság
saját birtok sokszögü. szégyenled azt cselekedni; szigoru parancs kihirdetése mellett
saját birtok. sokszor szégyenlem elbeszélni. szigoru parancsnok.
saját bukása által megsemmisülni. sokszor annyi szégyenlem ezt tenni. szigoru példával elijeszti az embereket, hogy stb.
saját cifraságok, melyeket némely vitézek vagy népek viseltek sokszor az ok is ki van jelölve szégyenlem magamat. szigoru.
saját dolgaival sokszor e kapcsolatban szégyenlem mondani; szigorúan
saját dolgozatát, munkáját igen nagy szigorral és tulságosan birálja, itélgeti. sokszor egymás után szégyenlés szigoruan biráló
saját erejébe való bizakodás sokszor elsápad. szégyenletes szigoruan erkölcsös magaviselet, szigor
saját értelemben csak férfiról sokszor emleget valamit, híresztel szégyenletes dolgok. szígoruan.
saját fegyverével verem meg sokszor emlegetett szégyenletes. szigorubban
saját halálát okozza sokszor férjhez ment asszony szégyenletesebb. szigorun
saját hangról a rekedésig kiabál sokszor kárt vallott. szégyenletesen szigorúság
saját hasznára sokszor lett volna már ideje, hogy meghaljak szégyenletesen. szíj
saját hatalma alatt levő sokszor megelőzött «primum» után szégyenlették szij páncél
saját házi ügyek sokszor megverték. szégyenli beszélni; szíj parittyán
saját javára és hasznára figyelmes, iparkodó, törekvő sokszor megyen valakihez szégyenli magát szij, mellyel valakit megkötnek,
saját kezével sokszor olyan helyeken fordul elő, a hol különben részesülős mondatszerkezet szokott lenni szégyenlős szij.
saját kézzel írt levél sokszor van említve; hasonló nevü források voltak még a Numicius folyó mentében Ardea és Lavinium határán: szégyenlős zavar szíjács
saját körülményeiben bízni sokszor ver szégyenlős; de szíjácsfa
saját magad lelkülete szerint sokszor. szégyenlősség szíjas
saját magáé; sokszorítás szégyennek tartják. szíjas.
saját magáéból. sokszoros szégyennek v. gyalázatnak teszi ki magát. szíjasság
saját magának kárára van sokszoros. szégyennel szíjasság,
saját műve felolvasása. sokszorosan átfurt szégyenpir szíjból csinált ostor
saját műveié. sokszorosság szégyenpir és pirulás átalán. szijból készült tárgyak,
saját nyereségét kerülő. sokszoroz szégyenpiros szijból való;
saját polgártársai sokszorozás. szégyenpirtól piros szijgyártó.
saját szaván fogom meg sokszorozó. szégyent okoz szijjakon függő ágy
saját szerencsétlenségedre sokszorozva. szégyentelenség szijjal megkötözött.
saját tanuiktól vannak megverve. sokszorta nagyobb, mintsem a számhoz képest gondolható volt. szégyentől szijjas
saját tetteinek tudása soküregü szégyenünkre vagy gyalázatunkra. szijkorbács.
saját tulajdonul. soküregü. széjjel szijnemü
saját ügyének elárulója sokvirágu. széjjel fekvő szijnemü,
saját v. mások ügyében sol. széjjel nyújt szikár
saját v. tulajdon birtokhoz való, tartozó Solimus apja széjjel v. egymástól távol tart szikárság
saját vagy más ügyében törvényszék előtt szónokol Solva szék szike
saját vagyonából solymász. szék karja vagy támasza szikla
saját valódi értelmében sólyom székel szikla, mennyiben valakit akadályoz valahová eljutásában;
saját válogatott test- v. parancsőrség somfa-. székel. szikla-
sajátító eset. somfaberek. székelés, szék sziklából kivág
sajátított el magának, somfából való székeléssel kiad sziklából vagy kőből való
sajátjának vesz somnus et ceterae qq. székeléssel, huggyal elkülönít sziklafalak.
sajátjává tesz sömör széken való sziklahasadék.
sajátjává v. tulajdonává tesz: sömörös. szekér sziklához tartozó
sajátképpen sompolygó szekér a versenyzésben sziklák közt élő v. termő
sajátkezü kötelezvény. sompolyog szekér kereke sziklák közt tenyésző
sajátlag sonka, sódar. szekér- sziklák közt zúgó
sajátlag (mérő serpenyőt) leeresztve tart: sonkaárus. szekér. sziklanagyságu
sajátlag a föld felé le, Sophronius szekérbeli ülés sziklás
sajátlag a Furiáktól megszállott sópiac szekérbér sziklás helyek
sajátlag a lábak kétfelé vetése, mikor valaki menni v. állani akar, éppen ezért úgy menő, mint (ritkán) álló emberről söpredék szekerce sziklás sziget a tyrrheni tengerben,
sajátlag aranyhajú söpredék ember szekercével sziklás, köves, kopár hegy.
sajátlag aranylemezzel v. aranyfüsttel borított sor szekerekből alkotott erődítés. sziklásság
sajátlag az állítmányhoz kellene hogy legyen csatolva, nem pedig e névmáshoz sor szerint szekeren sziklát tart szóval
sajátlag azt jelenti, hogy valami, valami tárgy felé van fordulva sör. szekeren fölmegy. sziklát v. követ törő v. rontó
sajátlag csinálás Sorani szekeren harcoló, úgy háboruban, mint harcjátékban. szikra
sajátlag csupa állati táplálékkal, annyiban a mennyiben a létel fentartatik, sorba szekeren járó szikrát vet;
sajátlag egy kis mozgás, sorba állít szekeren megy; szikráz
sajátlag elébe csahol sorba felvenni. szekeren menni szikrázás
sajátlag elébe visz, sorba, hadrendbe állít. szekeren menve. szikráznak, égnek
sajátlag eleibe épít, rak, sorban szekeren stb. szikrázó
sajátlag eleibe építés, sorban álló, szekeren vagy lovon menés sziksó lelhelye
sajátlag elő vagy kifolyó, innen sorban beültet, szekeren, lóháton, hajón stb. sziksó-,
sajátlag elől sorban egymás után hat-hat órát harcoltak. szekeres sziksó-akna
sajátlag elől beárnyékol, innen elhomályosít, sorban eligazít szekereskedik sziksó-tartalmu
sajátlag elől letört sorban következő. szekerészet sziksós
sájátlag elől reá sző, innen sorban maradni. szekerészet felügyelője sziksós,
sajátlag elől reávarr sorban megcsókol, szekerészetet szilaj
sajátlag előre függő, sorban üdvözöl, szekeret szilaj a tétlenségben
sajátlag előre leszedi virágát sorban v. rangban második szekeret felfordít, feldönt, szilaj kitörése az indulatnak
sajátlag előre vevés, sorban való elrendezés, szekeret hajt szilaj viharok.
sajátlag előtaszít, sorban vet v. ültet., szekerez szilajkodik
sajátlag elővett. sorban, menni. szekerezés szilajság
sajátlag elvágás sorból szekerezik szilakra.
sajátlag erősen megtaszít, sörény az állatokon; szekerezni szilárd
sajátlag és különösen régebben sörényes. szekérhajtók szilárd alap
sajátlag faggyas sórészlet szekérhez szilárd állás nélkül
sajátlag felragaszt. sörféle ital árpából. szekérhez tartozó szilárd állást ad.
sajátlag folyadékról sorhúzás útján szekérhez való, szekér- szilárd állást vesz vagy szilárdul lép föl
sajátlag folyó, sorjegyzék szekérhúzásra való szilárd elhatározásom
sajátlag háromszoros méregkeverő sorjegyzék. szekérkenő szilárd erkölcsü és tántoríthatatlan jellemű férfiak
sajátlag hátat fordít, hogy ne kelljen igérni v. felelni, v. hogy az ütleget elkerülje sorok közé való szúrás. szekérkészítés, kerekesség. szilárd és változhatatlan akaratom
sajátlag igen megsavanyodik sorompó szekérkészítő, kerékgyártó, kerekes. szilárd feltétel
sajátlag jelöl valakit, kinek joga van szomszédjával együtt a földjeik közös határán levő patakot vagy csatornát öntözésre használni, innen olyat is, ki mással együtt ugyanazon nőt szereti, szerelmi vágytárs soron kívül harcoló szekérposta szilárd földön
sajátlag jelt csinál soronként osztályoz szekérposta. szilárd földön, alapon
sajátlag kalapácska, soronként. szekérpostán utazás szilárd jellemü
sajátlag Kecskék szigete, soroz szekérrel szilárd magatartás
sajátlag kemény bőrü, sorozás szekérrel járható. szilárd összetartás
sajátlag két cölöp sorozat szekérrel megfordul szilárd talaj
sajátlag ki-, felnövő, sorozat jelöléseül, azután szekérrel pályázó. szilárd talap
sajátlag kikutat sorozatába. szekérrel robotozó, közmunkában fuvarozó. szilárd testet folyóvá tesz.
sajátlag kis nyelv, sorozatban és rendben: szekérrel versenyez szilárd testté tesz.
sajátlag kit forma szerint vettek; a rabszolgát ugy jelenti mint tárgyat, dolgot és tulajdont, sorozatban, utoljára szekérvár szilárd,
sajátlag kostolás sorozatnál, csekélyebb, roszabb, alább való: szekérversenyhez való szilárd.
sajátlag lapos talpu sorozatnál, legcsekélyebb, -hitványabb, -roszabb, -végső, -utolsó: székérversenyző a vörös ruhások pártjából. szilárdan
sajátlag leno keresetét űzi, sorozatnál: székezés szilárdan álló
sajátlag magát valamitől terhelve érzi vagy nehezen fog valamihez sorozatot jelölve helyre és fekvésére nézve székhely szilárdan helyet foglal el
sajátlag megerősít, sorozatot v. rangsort jelöl: székhely, a hol valami szilárdan áll szilárdan összetartó
sajátlag megnevezés, innen elnevezés, sorozatról: székhez szilárdan.
sajátlag mélyeszt sorozott római polgárokat osztotta, hogy a népgyülésen székhez tartozó szilárddá
sajátlag mit nem szabad mondani sorra jár szekrény szilárddá és erőssé tesz, szilárdít
sajátlag négyszögü épületkövekről sorra kerül szekrény vagy öblöny, a melyben a meszet a poronddal elegyítve a porondos mészragacsot keverik; és innen szilárdít
sajátlag nem csodálni való sorra magyaráz szekrény, a melybe légy nem juthat. szilárdít.
sajátlag okult, a ki tudakozódott stb. sorra. szekrény, a melyben valamit tartanak szilárdítás
sajátlag osztrigával kirakott sorrend szekrény. szilárdító(nő).
sajátlag öv, csak e kapcsolatban sorrendet jelölő szekrényhordó, legény v. inas (rabszolga), ki valamely úri gyermeket az iskolába kisérgetett s utána vitte könyveit es irószereit. szilárdító.
sajátlag párna, vánkos, nyugodni, innen sors szekrényke szilárdjellemü
sajátlag ráfüzött sors csapása szekrényke. szilárdság
sajátlag ruház sors istensége szekrényőr. szilárdságot nyert
sajátlag szónoknő sors szerint szekrényvivő. szilárdul
sajátlag térdecske sors útján más előtt választják. székterem szilárdul áll
sajátlag tovább vet, innen tovább szaporít, sors változása székváros szilárdul állás
sajátlag valaki elől valamit elvesz, sorshúzás szél szilárdul álló
sajátlag valamit magának zálogba adat sorshúzás alól ment szél átalán. szilárdul el van határozva.
sajátlag «elő- v. kinyujt». sorshúzással szél közé vesz szilárdul elhatározta meghalni;
sajátlag, az állatosztály neve; sorshúzással határozni a provinciák kiosztását szél szülte. szilárdul elhatároztam magamban
sajátlag, megengedőleg, legyen sorshúzással kioszt, eloszt szél, a mely egy tengeröbölben keletkezik. szilárdul elhatároztam magamban.
sajátlagos sorsistennő szél- szilárdul elhatároztam.
sajátlagos értelem. sorsjegy szélbe foglal szilárdul ellenébe állít
sajátlan sorsol szélcsend szilárdul elvégez
sajátlan elnevezése valamely tárgynak sorsolás szélcsend a tengeren. szilárdul feltettem magamban
sajátlan értelemben való használat sorsolás nélkül szélcsendes szilárdul összetart
sajátlanul sorsolás útján kap, nyer széle (valaminek) szilárdul,
sajátlanul gladiator kedvese. sorsolással széle, párkánya valami edénynek, sírnak szilárdul.
sajátlanul használták e szót asszonyoknak és nőszemélyeknek tiszteletcíme gyanánt, sorsolással választ szelel szilfa
sajátlanul. sorsolni szelel. szilfa-
sajátnév sorsoló szelelés szilfa-emésztő
sajátnév és római vezetéknév. sorsos szelelő szilfaberek
sajátnév, ily nevü két lázadó volt Dalmatiában. sorsot húz szelelő lyuk szilfából való
sajátnév, vezetéknev, pl. M. Manlius Capitolinus sorsot húz, szelelő vagy szellöző akna a bányában szilfaültefvény
sajátnév. sorsot húznak szelélődés szilva;
sajátneve egy Trojainak és Aeneas egyik társának. sorstól elrendelt szélén a forum délkeleti végén a Regia és a templum Castorum közelében állott átjáró kapu szilvafa;
sajátneve egy Trojainak és egy Rutulusnak. sort v. előmenést jelöl szelence szilvafából való.
sajátneve oly helyeknek, a hol sóaknák, sótelepek v. sóraktárak voltak sorvad szelence alakra csinált. szín
sajátnevek. sorvadás szelence, tok, szekrény, könyveket, irásokat szin derült fénye
sajátoddá tenni akarnál sorvasztó szelentyű a fuvóban. szin vagy ürügy alatt, -nál, -nél fogva;
sajatom sós szeles színből
sajátság sós ételek széles biborcsíkos tunica. színdarab
sajátság. sós forrás széles biborszegélyü toga. színdarab, a melyben görög személyek görög jelmezben lépnek fel.
sajátságos sós lébe becsinált. széles és mély folyóvíz színdarabban és felvonás alatt kitátott szájjal és csattogó foggal a népet mulattató bohóc
sajátságos modora sós lórom széles fejü. színdarabban játszik
sajátságos varrással összevarr sós víz széles foku és fogas gyomláló kapa. színe valaminek
sajátságosság sós-savanyu széles folyosók (?). szine, szeme előtt
sajátszerü minőség sóshal- széles homloku szine, tetszősége valaminek
sajáttalan sóshalhoz való széles kiterjedés színe, ürügye alatt
sajáttalan kifejezések; sóska borboja széles körben ismertetés színehagyott
sajáttalanul sóska, széles láb színel
sajátunk sóska. széles lábu szinelése valaminek a mi nincsen
sajgó viszketeg. sósság széles lábu ember; színelő
sajka sőt széles lábu, színes
sajka. sőt a Vestalis szűzek mellett is voltak lictorok, de fasces nélkül; éppen így voltak másoknak is széles levelü. színes «nyakravalója» egy madárnak.
sajkás. sőt akartam volna hogy valóban széles orru, szineskedés
sajkavezető sőt éppen úgy mint a magyar fosztó jelentésü rag hatósabban a tagadott tulujdonság ellenkezőjét jelöli széles tárgy, miről sokat lehet beszélni. színeskedő
sajnál sőt éppen, de még ugyan. széles, színeskedő csalás.
sajnál valakit sőt éppen. szélesb értelemben Palaestina színész
sajnálás sőt ha szélesebb értelemben szinész Rómában, ki kortársának Terentiusnak darabjaiban szerepelgetett.
sajnálatos sőt helyesebben. szélesebben kiterjed, szinész szerepe:
sajnálatra méltó sőt igen szélesedik. színész-
sajnálkozás sőt inkább szélesedni; színészek
sajnálkozik sőt még szélesen szinészeket és szinészetet illető
sajnáló sőt még vasszeg és vaslánc is. szélesen ejt ki színészet
sajnálom a város szerencsétlenségét sőt némelyek ez utóbbi gyilkosának tartották. Ennek leánya a M. Junius Brutus (a «szabadító»-nak) anyja volt szélesen elterjedett színészethez tartozó
sajnálom sorsát. sőt rendesen, küln. hasonlításban szélesen elterjedő színészi
sajnos sőt sokkal inkább szélesen elterjedt színésznek lenni
sajt sőt tán vele azonos. szélesen kiterjedő színésznő
sajt. sőt tréfásan tárgyról is szélesen kiterjedt szinészről és szónokról
sajtár sőt ― is szélesít színészről, a ki szerepet visz, ad, «játszik»
sajtforma sótalan, izetlen szélesíti színészről, szónokról
sajtnak való sótartalom szélesítni színészt
sajtó sötét széleslábu, szinésztársaság
sajtó- sötét arckifejezésü szélesre kiterjedő színésztársaság igazgatója.
sajtocska. sötét barna szélesség szinésztársaságról
sajtóház sötét barnás. szélesség nélkül való szinét változtatja
sajtol. sötét biborszín. szélesség. színevesztett
sajtolás sötét éjjel. szélesség; színezés
sajtoláshoz való sötét éjszaka. szélessége 60 láb színezet
sajtoláshoz való, sötét és homályos hely szelet színezett
sajtolja sötét és mord arc: szelet bocsát színház
sajtolt sötét eső- és viharfelleg szelet bocsát maga alá. színházat illető,
sajtolt bor seprője. sötét lesz szelet bocsát. színházban a nézők számára fokonként emelkedő üléssorok
sajtópénz. sötét lesz előttem. szeletek szinházban az ülés-sorok között
sajtos sötét piros asszubor. szélétől megfoszt szinházban megfizetett személyről is
sajtot készít vagy csinál; sötét ruha illik patyolat archoz. szélfúvás. szinházbeli helyek kimutatója
sajtot nyomtak sötét sárga szélfuvástól begörbült szinházbeli tapsoló
sajttal bővelkedő sötét szín szélhajtó színházhoz tartozó
sakkjáték. sötét szin, szélhajtóskodik színházi
sakktábla. sötét színű szélházi színházi énekesről
saknem egyenlő sötét színűvé tesz szelíd színházi nézőtér alaku
sal kapcsolatban az okot erősebben jelöli és néha ezekkel fordítható sötét vagy borus és mérges tekintet szelid lelkület és jellem. szinházi tapsonc
salak sötét, szelid, színhely
salak. sötét, hamuszin öltözetü. szelidebb szinhely átalán
salakja sötét. szelidebb értelemben idegenség színhelye valami munkásságnak: innen
salakos sötétbarna szelidebb és nemesebb mint vitupero színhús
Salaria városához sötétbarna hegyjegec füsttopáz. szelidebb jelentéssel nem örömest néz szini
Salaria via sötétben járó szelidebben színi előadás alatt
Salat sötétben tapogatózik = szellemileg nem lát, értelem nélkül van szelíden színi előadás színházban v. circusban
saláta sötétben való csata; szeliden és kimélve dorgálni, feddeni meg valakit. színi előadás:
saláta árus. sötétben. szeliden megcsókolta. színjáték
salátával bővelkedő. sötétecske szeliden, gyengén érint, színjáték, dráma «darab»
Sallustius-féle sötétedik. szeliden. szinjáték:
Salmoneus leánya sötéten szelidít szinjátékban gyönyörködő
Salonabeli sötéten csillámló. szelidít, szinjátékkedvelő.
Salonai sötétes szelidít, az az jobb izüvé tesz. színjátékok
Saloninus és Salonina mint a császári ház tagjai sötétesen szelidít. színköltemény
saltu sötétít szelídítés színköltő és Terentius barátja volt.
Salvius Julianus hires jogtudós fia. sötétít. szelidítés, szinkör-
samariai sötétkék szelidítetlen szinkörhez való
Samariai asszony sötétlő. szelidített (becsületbeli) büntetések szinköri
sambucán játszó sötétre szelidítni szinköri viador
samnita népség alsó Italiában sötétség szelídítő színleg
samnita népség, melynek fővárosa Bovianum volt. sötétség vagy éjjel szelidítő jelentésü szinleg utánoz
Samniumban a Tifernus hegy és folyó mellett. sötétség, homály. szelídség színleges
Samniumban. sötétség. szelidség. szinleges eladás formaságával
Samniumbeli sötétséggel vonja be a tárgyakat; szelidsége szinlegesen elfelejtett dologra való emlékezés
samniumi város a Fucinus tava mellett, ma Alba v. Albi sötétszinü, égszin kék. szelídségével. színlel
samniumi város a Vulturnus balpartján, ma Alife sötétszinü, setét szelidül színlelés
samniumi város Itáliában a Volturnus folyó mellett, ma Sergna sötétszürke szelidül; szinlelő.
samniumi várost lakta. sötétveres. széllabda színlelt, vallásos aggodalomból vett ürügy.
Samos szigetének régi neve. sovány széllel teljesen színlelve
Samosi agyagból való sovány idő szellem szinlés
samosi fenkővel megcsiszol és kifényesít sovány talajon szellem (ész) színlés nélkül
sánc sovány, szellem nélkül való színlett
sánc város v. tábor körül sovány, hústalan, élő lényről, ugy emberről mint állatról szellem: szinlett képet ölt.
sánc. soványan szellemdús színlő
sánccal és cölöpzettel körülvesz soványít; szellemdús. színmázzal
sánccal körülvesz soványocska, szellemdúsan színmű
sánchoz tartozó soványocska. szellemes színmüvészet v. drámai költészet
sáncmunkások soványodik szellemesen szinnek értelmezve éppen arra a helyre
sáncolók soványodni szellemi szinnel festett
sáncon vagy sánc körül vert cölöpzet soványon szellemi adományok szinnel játszik
Sancus istenhez tartozó soványság szellemi buta színpad
sánta soványság, szellemi butaság, érzéketlenség színpadi
sánta. soványság. szellemi elrozsdálás szinpadi kard, a melynek vasa, ha döftek vele, a markolatba csúszott.
sántaság sóvárgás szellemi felfogás színpadias
sántikál sóvárgó szellemi felfogás valamiről színpadiasan
sántikáló sóvárog szellemi gyengeség szinpadon előadó nő.
sántít sóvárogva szellemi itéletről is. szinpadon v. színkörben felléptet
sántítás. sovárul szellemi kép színpadra fölléptet
sántítni. sövénnyel körülvesz szellemi lassuság szinpadra hoz
sántító sövénnyel körülvett hely szellemi látásról szinre és alakra ezekhez hasonló tárgyakkal
Santoni sövénnyel v. más valami védszerrel körülvesz szellemi mozgás tevékenység színre hozzák
sanyargat sövény szellemi műről: kidolgoz, szerez, fogalmaz, szinre nézve puszpángfához hasonló, puszpángszinü, halványsárga, sárgás
sanyargatás sövényfal. szellemi nyugodtság színről
sanyargatható sövénykerítés szellemi öszhangzás színről: élénk
sanyargatható. sövénykerités fiatal élőfa védelmére. szellemi sötétség = tudatlanság, elmezavar, megháborodás stb. színt változtatni
sanyargató sóz szellemi szegénység szintazon jelentésben
sanyarú sózott szellemi szemlélődés szinte
sanyaruság Sp. N. Rutilus, consul volt 488-ban Kr. e. és C. N. Rutilus 475-ben Kr. e. szellemi szépség szinte elitéltnek lenni;
sápadság Sp. római előnév. szellemi tárgyakról: szinte eljátszottam
sápadt spanyol nő. II. néptörzs a Kaukázuson Ázsiában szellemi tehetség szinte így
sápadt és sovány spanyol pastor I. szellemi tehetségről: nagyon csekély, terméktelen, szinte minden második szónál
sápadt félelemtől. spanyol rövid paizs. szellemi tekintetbe vétel szintelen.
sápadt szinű. spanyol rövid paizszsal fegyverkezett. szellemi tevékenység hiánya színtelenít
sápadtság spanyol törzsfőnök, a ki a második pun háboruban darab ideig a rómaiakkal tartott. szellemi v. erkölcsi viszonyban: színtelenség vagy rút szín.
sápadtságig tanul spanyol. szellemi v. politikai tekintetben összezavar: szintén
sápadttá tevő, Spanyolország szellemi vagy lelki tétlenség szinten A.-ból
sapka. Spanyolország. szellemi vakság szintén onnan
sapkás Spanyolországban mozgalmak támadnak szellemi vizsgálódás szintező
sár Spanyolországgal átellenben fekszik; szellemi, erkölcsi v. vallási szintigy
Saracenus spanyolországi szellemi. szintúgy
sárból vagy agyagból való: Spanyolországnak északnyugoti tartománya szellemiekről szintúgy mint.
sárból való. spárga szellemileg színváltoztatás
Sardinia sziget lakói spártai szellemileg -nál, -nél szipet az aegaei tengerben.
Sardinia szigete spártai királynév. szellemileg emel sziporka
sardiniabeli spartai partheniusoktól alapítva szellemileg emel v. fölindít: szironták
Sardisbeliek Spártai. szellemileg fagyos szirt
sárga spártai; szellemileg felfog szirtbe ütődik
sárga föld spatium, szellemileg felfog megért szirtes helyek
sárga lesz, Spes, a reménység istensége, a melynek Rómában egynehány temploma, és Augustus 1-jén ünnepe volt. szellemileg felfog, megért. szirtnek megy
sárga mint a sárga föld sphynx-szerü lábu. szellemileg finom érzésü szirtsor
sárga nőruha. spondesne si vir bonus sum? Ezután megindult a per s mindegyik fél előadta dolgát és védokait szellemileg helyreállít sziszeg
sárga selyemruha. spongya szellemileg indít sziszegés
sárga szarvas mák spongya. szellemileg kifáradt; sziszegő
sárga szin v. festék. Spurius M. Tarpa, Horatius kortársa, szellemileg költ sziszegve szól
sárga szin. Spurius M.-t 440-ben Kr. e. megölték, mivel királyi hatalomra törekedni látszott. szellemileg lassú sziszegze belemegy
sárga szömörce sszefüggés nélküli szellemileg magába vesz szít
sárga. St. lakói. szellemileg meghidegít szita
sárgás St. tana szellemileg megmerevül szitához, rostához tartozó
sárgás erős szagú virág, alkalmasint a kerti peremér St. város határa. szellemileg mély szitakészítő.
sárgás nő-köntös St.-féle szellemileg merevül szitál
sárgás, fakó szín. statisztikai jegyzék szellemileg mivelt szitált
sárgás. sten hozzádot mond szellemileg simít, reszel, finomít, szítás
sárgaság stílus szellemileg távollevő. szitkozódik
sárgaság. stimulus-sal szellemileg újra elővesz szító
sárgaság; stipulae leves szellemileg vad: szitok
sárgásveres stipulatio utján szellemileg vak szitokszó
sárgul stoicus módra. szellemileg vak, megvakított szitokszó, «dög» = utálatos ember
sárgul. stoicusosan szellemileg valakihez hajlik szittya nép a kaspi tengertől keletre.
sárhatnék stola. szellemileg valamiképpen átjár. szittya nép a mai Krimben.
sárhozás, stolába öltözött szellemileg valamire benyomást tesz szittya nép Ázsiában.
sárhozik Stratoniceből Epicurustól az új academiai iskolába ment át. szellemileg világosít szittya népség a lacus Maeotis mellett.
sarj strigák szerint felosztott, azaz oly szeletekre, a melyeknek hossza északról délre irányúl szellemileg, szittyó
sarjadék struc szellemileg. szittyó-
sarjadzik strucból való. szellemileg; valamely tárgynak alakja szittyóból, kákából való
sarjadzik. Subur városa lakói. szellemisége szittyóból, kákából való;
sarjú sudár szellemtelen. szittyós
sark az ajtón v. hasonló tárgyon. A régiek ajtósarka egy csap volt, a mely a küszöbnek egy megfelelő mélyedésében forgott, tehát egy csapból és egy perselyből állott. sudarság szelleműző. szív
sark, ugy emberé mint állaté suessabeli. szellő sziv és lélek;
sark- Sueton-nál, szójátékban toll alá mondást is jelent szellő. szív, kedély
sarka suevusnő. szellőztet szív, mint az érzületek és vágyak tanyája:
sarkából kiszakaszt, sugal szellőztetés szíva
sarkal sugall széllyel kerget szivacs
sarkal, ráhajt (munkára) sugallás szélnek szivacskő
sarkalás sugallat szélnek bocsátja szavát szivacsszerű
sarkall sugallat. szélről, erősen fuvó szivárgás.
sarkán van sugalmaz szélről: folytonosan fú, lengedez. szivárvány
sarkantyú sugalmazók szélső szivárvány,
sarkantyu különböző madaraknál sugár szélső ellentétek. szivárvány;
sarkantyúz sugár termetü. szélső részeitől (ágaitól, tagjaitól) megnyír szivárványszinü.
sarkantyuz, izgat sugarak szélsőség, szivás, a milyennel inni szoktak
sárkány (draco) sugárkoronával szélsüvöltés szívbánat.
sárkány- sugáros szelvény szivbeli belső öröm, melyet érez az ember
sárkánykő sugárzás szelvény. szivbeli betegség, szivbaj.
sárkánytól való sugárzik szélvész szívbeli vonzalom
sarkával döngeti sugárzik. szélvész érte. szivben hordás
sárkéreggel. sugárzó szélvész hozta szivben megindult
sarkkal való rúgás, ütés, taposás. sugárzó fény szélvész okozta rombolás. szívből
sarkon levő sugárzó tündöklő. szélvészes szívből jövő
sarkpont, forgópont, forduló pont, határvonal sugárzó. szélvészként szive alatt hord
sarkpontja. súgás szélvészről szive kamarája, szekrénykéje.
sarló sugdosás szélvészt hozó szive mélyében.
sarló-, kasza-alaku sugdosó szem szivébe vés
sarló. sugdosódik szem elé tart szivében
sarlóalaku súgó szem elé terjeszt; szivében tart
sarlócska sugó a színházban. szem elé tevés szivecske.
sarlókkal felkészített súgó. szem elébe jő sziveikre hatni
sarlós sugva mond. szem elébe tesz szívem
sarlós fű suhanc szem elébe tevés szivemen fekszik, nekem (neked, valakinek)
sarlót hordó suháng szem élessége szívén hordozni
sarlót vivő suhangból álló szem elibe állít szívére
sarlóval utólagosan levág suhóc szem elől elmenni enged, szívére vesz
sarlóval utólagosan levágott fű suhóc- szem elől eltesz szivére vesz.
sárma, egy növény. suhócból csinált szem elől elveszt szíves
sarmata nép a Kaukázusban. suhócféle szem előtt lebeg szives hangulat
sarmata nép a Maeotis tó partvidékén. suhócot illető. szem előtt tart szives magaviselet
sarmata nép. suhog szem nélkül való szíves.
sarmata népség. suhogás. szem nem látta szívesen
sarmata szó. suhogó szem vagy lélek előtt lebeg, forog; szivesen azonnal nőül veszem;
saroglya sújt szem vagy rügy növényen. szivesen v. örömest jót tevő, jótékony.
saroglya, szt. Mihály lova sujt valamihez szem- sziveskedni
sarok a lábon. sujtás szem. szivesnek, hűnek, erényesnek mutatja magát;
sarokba szorít sujtás ruhán. szem: szivessé tesz
sarokba szorította sujtásos szemalaku folt, petty, némely állatokon, szívesség
sarokkal rugott. sujtással ékes szemalaku; szivesség.
sáros sujtó szembaj; szivességből előre ad
sárosság sujtó nagy hatása van. szembe szivességet és jóságot gyakorol valaki iránt
Sarpedon lyciai király egyik társa Troja ostrománál. sujtott tárgy szembe állít; szivességet tenni
sárrá válik. süker szembe állítás. szivességgel van
sárral bekent süket szembe állott szivet indító
sárral dobál süket fülnek prédikál szembe fekszik, szivét szerelemre gyúlasztja.
sárral v. agyaggal bevon süket fülnek prédikálni szembe fordít, szívfordítónő
sártól piszkos. süketecske szembe fordult szivig hat
saru, csizma nyers bőrből, milyet katonák s több effélék viseltek. süketen szembe fuvás szivják a nedvet a virágokból,
saruban süketít, elfojt szembe fuvó szelek szívkamara.
sarucsináló, varga. süketség. szembe jövés szívó
saruhoz tartozó Sulci város lakosai. szembe jövő, szívós
sarukészítő süldő szembe jövő. szivósabb
saruról. sületlen szembe néz szívósodik
sarusark. sületlenség szembe ötlő szívre vétel.
saruszegpénz sületlenül. szembe sugárzik. szivreható
saruszij Sulla egyik rabszolgája. szembe suhogó, -cincogó. szivreható bevezetés valamely beszédben
saruszij keskeny vége. Sulla ellenfele, kinek legatusa Fimbria megölte. szembe süt szivreható kérés.
saruszij. Sulla ismert ellenfele szembe száll szívszorulást
sarut levesz Sulla párthive, később Pompejus-é szembe száll. szívtelenül.
sarut viselő Sullát akarja utánozni szembe szállani. szmaragdból való
sarutalp (bocskorféle), a melyet szijjal kötöttek a lábra, Sullától alapított telepváros Campaniában. szembe talál szó
sarutlan. súllyal szembe találkozas szó és kifejezés gazdagsága
sarutlan; Sulpicia szembe találkoztak; szó hasonlatára alkotott szó idézve együtt e szóval
sarutlanít sült szembe tesz szó nélkül
sas, mely Jupiternek a villámot nyujtja. sült, főtt tárgyé: szembe tétele szó stb. jelentése, értelme
sás. sültet szembe tünik szó szerint
sásas hely. sültszagleső szembe tüntet szó szerint fordítni.
sáska. súly szembe v. arcba böfög. szó szerint, szóról szóra
saskeselyü suly a mérlegnél: szembe v. átellenben fekszik szó szerint.
sasorr. súly nélkül való szembe v. elővisz szó után.
sátor suly, jelentőség, fontosság szembe v. szemközt levő szó v. beszéd érteménye, tartalma, jelentése
sátorcimbora suly. szembe valakivel igér szó van lefordítva
sátorhoz való sulyánál fogva lebillen szembe világít, szó-
sátoros kalmár sulyáról valamit megbecsül, szembe világol szó- és gondolathiány
sátoros tábor súlyával lenyom szembe zajong szó.
sátorpajtásság, -cimboraság súlyával lenyom v. lehúz szembe zajongás. sző;
sátorsor sülyed szembe, szóalak a nem
sátortárs sülyed. Innen szembe, elébe megy szóalak végzete.
sátortelep sülyedés; szembe. szóalkotás
Saturnus és Rhea fia sülyednek szembeállít szóár
Saturnus és Rhea fia, alvilág istene. sülyedő szembefekvő: szóár.
Saturnus és Rhea leánya, Jupiter nővére sülyedt szembeföcskendez, szóáradattal nagyított
Saturnus és Rhea leánya, Jupiter nővére és neje, az ég királynője, s mint ilyen a házasság és háztartás istennője. sülyedtségéből ismét dicsőségre és tekintélyre vinni. szembefú szoba
Saturnus fia, Jupiter és Pluto testvére, Amphitrite férje; súlyegyen szembefuvás szoba az épület felső emeletében (eredetileg ebédlőszobának használták, későbben szegények laktak benne).
Saturnus ivadéka sulyegyen, szembejövő szóba hoz
Saturnus-ról. súlyegyen. szembeli szóba hoz,
sav sulyegyenből kimozdul, testileg vagy lelkileg betegszik szemben szóba hozni, indítványt tenni a tanácsban
savanyodik. súlyegyenes szemben átalellenben szoba mennyezete.
savanyú sülyeszt szemben Veliával. szoba v. terem
savanyu (vagyok stb.) sulymérték szembeötlő szobácska
savanyu bor sulyok szembeszáll szobaleány
savanyu v. aludt tej sűrüje. súlyos szembeszállni szóban
savanyúcska. sulyos test szembeszállni az ellenséggel; szóban nyilvánulna
savanyun, kellemetlenül súlyosan szembeszökő szobapajtás
savanyúság, savanyú iz v. szag. súlyosbít szembeszökő, szobás
savanyuság. sulyosbít. szembetalálkozó szobás hajók
savanyuvá lesz súlyosbítás szembetétel szobatárs
savó súlyosbodik szembetétetnek. emez erősebb mint amaz, mivel szóbeli
savóval élő sulyosbodik; szembetevés szóbeli civódásról
Saxon súlyosbúl szembetünik szóbeli csatározás.
Sc. szomszédos vidékei. súlyosít szembetűnő szóbeli előadás.
Scipio párthívei súlyosodik szembetünő jelenség, tárgy, szóbeli harc
scripulumonként súlyosság szembetünő. szóbeli megemlékezés
scurra módra sulyt jelölve szembetünőbbé tesz szóbeli törvényes formaság
scurra-hoz tartozó, illő súlyt mér szembetűnően szóbeli válasz
scurra-ról. sulytól, szembetünően. szóbeli, mentés, mentség, igazolás
scutum-mal felszerelt summa szembetűnőleg szobor
scutum-ot viselő testőrkatona sün szembetünőség, szobor készítéseért;
scytha nép a Hypanis (Bug) folyó eredete körül sündisznó szembezúg szoborhoz való
scytha nép a Maeotis mellékén. sündisznó. szemből való szoboröntő műhely vagy mesterség.
scytha nép a Maeotis partvidékén. sündisznóból való szemcse szoboröntő.
scytha nép a Moeotis táján. sunyi. szemcsés kőből szóbőség
scytha nép Ázsiában. sürge szemcsés masztiksz mézga. szóbőséggel
scytha nép. sürgés szemcsés. szobraim állanak az ajtók előtt.
Scytha népfaj túl a Káspi-tengeren. sürgeség szeme elébe tart. szobrász
scytha népfaj. sürget szeme megtelik könnyel szobrász Cyprusból.
Scytha népség a Fekete-tenger északi partja és a Palus Moetis (Azow-tenger) mellékén sürgetés szeme világát elveszi szobrász Parosból Phidias tanítványa
scytha népség. sürgetés. szeme világától megfosztott szobrász Phocisból.
scytha nők, a kiknek állítólag kettős szeme fénye volt. sürgető szemecske. szobrász Sicyonból.
scytha város. sürgető felszólítás szemecskés (pontos): szobrász.
Scythia felé sürgető kérés szemed láttára szobrászat.
se sürgető szükség szemeit valakire szobrászoktól kölcsönözött kifejezés, kik körmükkel vizsgálták meg, ha valjon munkájok elég sima-e
se füle, se farka sürgető v. biztató megszólításban szemeitől megfoszt. szobrászról
se ingem se gallérom sürgetően kér szemeitől, rügyeitől megfoszt. szobrocska.
se jó se rosz sürgetőleg szemeivel kijelöl szobrok Venus temploma mellett, nem messze a fentebbi szökőkuttól
se katonája sürgetőn szemek szőcs
se nem egészen megvallva, se nem határozottan tagadva sürgetőn és hevesen szólító szó szemeláttára szőcs boltja
se nem javul, se roszabbra nem fordul sürgetős szemelt szócska
se nem jó, se nem rosz. sürgetősebb indokok; szemelvény. szócska oda csatlásával erősbbé válik
se pénze sürgetősen szemelvények irodalmi müvekből. szócska.
se tanult. sürgetve szemelvényi, szócskák.
seb sürgetve és erősen kíván személy szöcsműhely.
seb gyengítette. sürgetve kér személy kisérője szodomi fajtalan.
seb következtében sürgetve kérő személy megnevezése nélkül. szodomi fajtalanságot űző.
seb nélkül. sürgetve követel személy megnevezéseknél senki szódús
seb nélküli sürgetve. személy neve szóelhányás.
seb sebre. sürgő személy vagy tárgy tulajdonsága szófia
sebbel lobbal sürgős személy-biztosítás szófia.
sebbel-lobbal sűrít személyek költött megszólaltatása szófogadás
sebbel-lobbal. sűrített személyekhez, még pedig nyugodalmas állapotban, holott ad (megelőzött) mozgást föltételez szófogadatlan
sebek sűrítő személyekről szófogadatlanság.
sebek széleinek göcsölt összevarrása sürítő. személyekről v. tárgyakról, melyekre nézve közhirdetést ragasztottak ki, mondták néha, hogy «függenek»: szófölemelés
sebekkel rúttá tesz surlás személyekről, a kik v. a melyek a magok nemében legjelesebbek, átalán valaminek legjelesebb része, a «virága» szófűzés
sebes surlás által feltört személyekről, igen hirtelen szög
sebes és gyors mozgásba hoz surlás. személyekről, kik bujaságban és túlzott élvezetekben mintegy elolvadnak szöge
sebes föltalálás. surló. személyes szögek
sebes folyása. súrlódás személyes gyűlölet szögletben levő
sebes folyó surlódás által közöl személyes ócsárlás fogalmával, szögleten
sebes futás surlófű, személyes ok a haragra; szögletes
sebes hajó sürög személyes s több efféle szögletmérték szerint csinált,
sebes léptekkel rohanva. sürög-forog személyes tulajdonok, külső helyzet, pl. gazdagság, erőszakos bitorlás stb. útján, szögletről szögletre
sebes mozgás sürögni, forogni személyes viszonyt szögmérő.
sebes mozgás lóháton súrol személyes; szögmérték szerint
sebes mozgásba hozott surran személyesen szögmérték szerint kimér;
sebes növekedést jelöl, sűrű személyesen (nyelvtanilag). szögmérték szerint való irányozás vagy kimérés.
sebes patak sürü ágakkal személyesít szögmérték.
sebes vágtatva hajt sürü águ személyesítés szóhajhászás
sebes. sürü anyag. személyesítő. szóhalom.
sebesebb sürü bokor személyesítve szóhordás
sebesebben sürü bokrok. személyesítve a boszuállás istennője. szóhordó, ki valamit elhiresztel
sebesen sürü embertömeggel körülvesz személyesítve a féktelenség istennője. szójárás
sebesen (valamihez) kap sürü és gyors ismétlést jelöl személyesítve a föld mint tápláló istenség szójárás, melyet valami különös és botrányos dologra szoktak mondani.
sebesen az uton elsiet sürű pép személyesítve Felicitas szójáték hasonhangzásu, de ellenkező értelmü szókkal
sebesen eléjő sűrű tömeg személyesítve is a kemencék istennője. szójáték kedvéért Plautustól alkotott szó
sebesen és reszketve mozog sürű, személyesítve mint istenség is: szójáték két hangzásra nézve rokon, de különböző érteményű szóval, hangrokonítás
sebesen evező hajó, milyet a liburnusok használtak. sűrű. személyesítve mint mezei isten; szójátékban az Oppius névvel kapcsolatba hozva
sebesen folyó sűrü; személyesítve Salus szójátékban ugy használja, mint ha
sebesen forgó kerék sürübbé lesz személyesítve, a szabadság istennője. szók elrakása
sebesen futni hagyni sürübbé v. tömöttebbé tesz személyesítve, az éj istensége. szók körül
sebesen járó sürübbé, tömörebbé személyesítve, az élelmiszerek védistensége. szók.
sebesen kihuz sürübbé, tömöttebbé tesz személyesítve, e kigőzölgést elhárító istennő. szokás
sebesen magához ragadó sürüen személyesítve, egy istenség, a melynek védelme alatt volt a boronálás. szokás ellen
sebesen marsolók sürüen beépített személyesítve, vigság istennője. szokás ellen való.
sebesen mozgat sürüen bogos személyesítve: szokás ellen.
sebesen mozgatott. sürüen egymáshoz szorít személyesítve: Misericordia, a «könyörületesség» mint istenség. szokás és rend ellenére.
sebesen mozgó sűrüen hullott a nyil. személyhez nem csatolt szokás szerint
sebesen mozog sürüen körülvesz személyítés szokás volt e napon a házi asszonyoknak, mátkáknak és kedveseknek ajándékokat is adni; az ünnepet így is hítták:
sebesít sűrűen nőtt ifju hajtások személynek v. dolognak sorsa szokás, divat
sebesítés sürüen összenyomott és egymásra rakott személynek vagy tárgynak nem hisz szokás.
sebesítő fű sűrüen szőrös személynév szokása
sebesítő nyilakat sűrűn személynév Terentiusnál. szokása ellen.
sebesség sürün egymás mellett álló személynév. szokása szerint
sebesség. sürün egymás után személyről szokásba jő
sebesült sürün karózott sánc személyről egyenlő szelídségű szokásba jő.
sebészet sürüre befőtt gyümölcslé személyről emberséges szokásba jőnek
sebészeti sürüre főz személyről helyeslő értelemben szokásba jőni
sebészeti műszer sűrűség személyről isteni szolgálatba nem beavatott szokásba venni
sebészeti műtétnél, tágít sürüség, személyről szenvedélyes szokásba vesz
sebészi eszköz a sebek megvizsgálására sürüség. személyről tréfa tárgya v. céltáblája. szokásbéli szabályok
sebészi műszer sürüvé főz személyről v. tárgyról szokásbeli.
sebészi műszer, lékező koronafuró v. koronafűrész. sürüvé tesz személyről vagy személyesített tárgyakról, kész = elkészült, valaminek neki vagy hozzákészült: szokásból és divatból kiment
sebészi mütét sürüvé, tömötté tesz személyről vagyonban lépesedik szokásból kimegy
sebészi műtét. susai személyről, szokásból kimegy.
sebészi műtétet tesz susog személyről, beléhúz szokásból kimennek
sebésznek való kis kés v. gerely, susogás személyről, bizonytalan, kétséges szokásból kimenni hagy
sebet csinál susognak személyről, eredetét veszi szokásból kiment
sebet ejt susogó személyről, erősb kifejezés ezek helyett szokásból, divatból kimegy
sebet ejt valakin susogó. személyről, főszemely, főnök, előljáró s több efféle szokások.
sebet gyógyító fű, sustorgó személyről, marakodó szokásommá, második természetemmé válik.
sebet kap süt személyről, serény, kész, alkalmas, ügyes, derék, szokásos
sebet kapott sütemény személyről, sikerrel járt: szokásos módja a vallás gyakorlásának
sebet okozó sütemény. személyről: jól betanított. szokásos, rendes, közönséges dolog
sebetlen. sütemény; személyről: szegeny; szokásos.
sebez süteménysütő személyt nevezve v. odagondolva, szokássá válik
sebgyógyító szer. sütés személyt tekintve szokásunk szerint
sebhely sütés; személyt v. tárgyat, mely meg- v. le- van kötve szókat hoz össze
sebhely. sütéssel bélyegzett v. pettyegetett személyt vagy dolgot helyettesítő szókat pont által elválaszt
sebhelyes sütkérezés személyt vagy tárgyat bizonyos pontig, célig elvisz: szokatlan
sebhetetlen. sütkérezés a hő napon. személytelen szokatlan látvány
sebkötő sütni kezd személytől vagy tárgytól elhuzza, -vonja magát, hogy azok iránti kötelezettségét ne teljesítse szokatlan módon
seborvos sütni való lábas. szemem előtt lebeg. szokatlan, érvénytelen.
sebre való tapasz sütő szemem láttára szokatlanná lesz
sebről gyógyulni. sütő edény. szemenként. szokatlanság
sebtiben sütő kemence szemére hány v. vet szokatlanság valamiben
sebzett sziv sütő kemencéhez tartozó szemére lobbant szokatlanság.
sebző sütö vassal éget (orvosi műtét). szemére ügyelni szokatlanul
segéd sütő vassal felfodorított, (asszonyos magaviselet bélyege) szemérem szokatlanul.
segéd (nő) sütő vassal felsüt szemérem nélkül való szókba foglal
segéd átalán. sütő véső, a mellyel csontba vagy szaruba idomokat sütve véstek, és aztán festékkel kiszinezték. szemérem nélküli szókban.
segéd v. szolga a keresztény istentiszteleti szertartásnál. sütőféle szemérem testet fedő öv szökcse.
segéd- sütőhez tartozó szeméremből szökdécsel
segéd- v. albiró sütői szeméremérzés szökdécsel.
segéd-társ. sütőműhely szeméremtag. szökdécselés
segéd. sütőműhely. szeméremtest szökdécselő
segédcsapat sütőt illető szeméremtest környéke szökdécselő és egyenetlen kiejtésről
segédcsapatok sütőtekenő. szeméremtest mindkét nemnél. szökdécselve
segéde és helyettese. sütött szeméremtest szőre szökdös.
segédek sütött bélyeg: szeméremtest. szőke (vagyok).
segedelem sütött jel (tán datolya- szemérmes szőke fürtü.
segedelmet nyujt suttog szemérmes tartózkodás és szerénység szőke.
segedelmet nyujt valami ellen suttogás szemérmes. szőkefürtü
segedelmez suttogva szemérmesen szőkehaju
segédeszköz suttogva mond szemérmesség szökellt volt
segédeszközök suttogva. szemérmetesség szóképzés
segédforrás suttomban eltávozik valahová szemérmetlen szókeresgélés
segédhadról süveg szemérmetlen vagy (szelidebben) csintalan szökevény
segédhivatalnok süveg, melyet ily pap viselt szemérmetlen. szökevény,
segédje. süvegbolt (kupola) tetején. szemérmetlenség. szökevényről
segédkedés süveges szemérmetlenül szókhoz tartja magát
segédkedik süvölt szemérmetlenül. szókihagyás,
segédkezés süvölt az erdőben szemérmétől megfoszt szökik
segédkező süvöltés szemes szöknek.
segédlegénység süvöltő szemes; szoknyavadász.
segédszer syllogismusban az alaptételt állítja fel. szemesedik. szökő
segédszer valami ellen syntonumon játszó zenész. szemesen szökő év van
segédszolga Syphax egy vezére. szemesen. szökő év.
segédszolgáló Syphax, Masinissa s ezek utódai székvárosa, ma Constantineh Algeriában. szemesség szökő fegyvertánc
segédtanítóskodik, Syri szemét szökő napok.
segédtisztje Syria legközelebb eső részei szemét be nem bunyó. szökő napos, szökő.
segédül v segitségül lenni syriai néptörzs szemét be nem hunyó szökő-
segédül vesz Syrinx, a nympha. szemét és gondolatját szökőkút
segél syrus nép Seleuciában. szemet húny szokott
segélés szab szemet húny (-ra, -re) szokott enni v. ebédelni.
segéli hadiszerencsénket. szabad szemet illető szokott fegyverével
segéllyel jelenlevő szabad akaratból szemet illető, szokott hálni
segélő szabad akaratból való eljárás. szemet kap szokott használni.
segélő provincia szabad akaratból, szemét kinyitja s többfelé néz szökött katona
segélve jelen, tehát szabad akaratu, szemét legeltetni szokott kirepülni.
segély szabad asszonnyal való, szemét valami tárgyra vetni, szokott módján,
segély. szabad átalán szemét valamire veti szokott módon
segélyére sincs. szabad ég alatt szemétdomb szokott módon.
segélyére van szabad ég alatt levő szemetes szokott nevén szólít
segélyez szabad ég alatt levő. szemetes. szokott törni v. őrölni,
segélynyujtás szabad ég alatt. szemétgödör. szokott ünnepelni
segélynyujtás. szabad emberhez illő módon, szemetök előtt; szokott, rendes észjárás
segélyt kérni valakitől szabad emberhez illő, illendő, szemétől megfoszt szokott.
segélytelen szabad emberhez nem illő szemével gyűjt szokta.
Segesta Tiguliorum szabad emberhez nem illő magaviselet szemez szokták volt a vőlegény házához haza kisérni és szintén, legalább régebben temetéseken is fáklyát gyujtottak
Segestes testvére, Sesithacus apja szabad és törvényes alkotmányú állam szemfény szoktam
segetes szabad földben termő szemfényvesztés szoktat
segg szabad folyást szemfényvesztés, a mi a szemet megcsalja, szoktatják.
segg. szabad gondolkozás szemfényvesztéssel teljes. szoktatott
segít szabad ideje van szemfényvesztő szöktetés.
segít (orvosról v. gyógyszerről) szabad idő szemfödél szöktetett
segít a bajon. szabad időm van szemfödél. szőkül
segít rajta szabad járás szemgolyó szökve
segít valakin v. valamin szabad kezet enged szemgolyó. szól
segít. szabad kilátás szemgyuladás. szól (-hoz, -hez)
segíteni valakin szabad kilátásu szemgyúladásban szenved szól a fuvola
segíti hogy szabad lelkű szemhártya; szól valakihez v. valakinek
segíti. szabad mozgásában akadályozni. szemhéj szól.
segítik. szabad nekem hogy heverjek, nyugalomban éljek szemhéj. szólam
segítni szabad nép Gedrosiában. szemhéjak szólani
segítni fog. szabad népnél szemhéjhez tartozó, szólás
segítni megszünik szabad óráiban valamivel mulatja magát szemhez tartozó szólásából
segítő szabad személy szemhez való szólásban nem gyakorlott
segítő istenség szabad szüléktől származott szemhunyorítás. szólásmód
segítő, mint Jupiter mellékneve. szabad szüléktől származott embernek állása szemibe szólásra engedelmet adni.
segítő. szabad szüléktől való származás szemír. szolga
segítőleg v. jóttéve szabad születésü szemírt használni. szolga vagy fogadott ember, a ki valahova levelet visz.
segítőnő szabad születésü emberhez méltó szemközt szolga, a ki a lábbelit fel- és lehuzza.
segítség szabad születésühez illően szemközt járó szolga, inas.
segítség, melyet a rómaiak szabad szülőktől való feddhetetlen fiugyermek, ki az áldozatoknál szolgált, küln. azoknál, melyeket a Flamen Dialis végezett, áldozófiu; innen (nem helyesen) egy költőnél szemle szolga-
segítség. szabad tenger szemle a censor előtt. szolga.
segítségadás. szabad tér az égen, melyet az augur pálcájával kijelölt, és a melyen meg kellett hogy jelenjenek azok a jelek, a melyekből jósolni akart. szemle alá vétel szolgai
segítségére van szabad tér, szemle alkalmával vagy a csapat összeirásakor mint jelenlevő megszólal szolgai foglalatosság
segítségért esedezés szabad tetszése v. kénye szerint bánik szemlél szolgai marha
segítségért kiáltoz szabad törvényt látni szemlélés szolgai módra;
segítségért való kiáltás szabad tudnom szemlélés. szolgailag
segitségét szabad valamitől szemlélésbe merült. szolgailag köteles
ségítséget ád, szabad választás szemlélésre méltó szolgáim
segítségre szabad választás. szemlélésre méltó. szolgaiság;
segítségre hí szabad, szemlélet. szolgakötelesség
segítségre jő szabad, a miben vagy a hol szemléleti szolgál
segítségre jő. szabad. szemlélget szolgál (a szerencse)
segítségre jövő szabad; szemlélhetetlen szolgál (valakinek):
segítségre megy szabadabb formában, mely nem köti magát a szabályok szigorához szemlélhető. szolgál az anyag jelölésére, a melyből valami készült vagy áll
segitségre siet szabadabb köre. szemlélő szolgál mint cseléd
segítségre v. bizonyságul szólít szabadakarat szemlélő. szolgál valakinek
segítségre való szabadalom szemlélődés szolgál, használ
segítségre. szabadalom, melynél fogva a római törvény szerint valaki valamit szerezhetett, birhatott és használhatott. szemlélődéssel nyert szolgál;
segítségül hí szabadban szemlélődő. szolgálás
segítségül hivás. szabaddá lenni; szemlélőleg szolgálat
segítségül hivható szabaddá tesz szemléltet szolgálat hivatalbeli mellett
segítségül hivó szabaddá tesz, szemléltetés szolgálat teljesítése;
segítségül jövő. szabadelmü szemlélve kikutat szolgálat, melyet valakinek önkényt, udvariasságból, jó akaratból stb. tesznek
segítségül vesz szabadelmüen szemlélve megismerni igyekszik szolgálat-
segítve szabadelműség szemlére kitenni szolgálatát bevégzi
segítve előjő szabadít szemlét tart szolgálatba áll
Segodunum szabadít; szemmel szolgálatból elbocsát;
segpofa szabadítás szemmel elnyel szolgálati eskü, hit, mellyel a katonák zászlóiknak hűséget esküdtek
sehol szabadító szemmel felruház szolgálati év
sehol elő nem forduló e. alanyeset ehhez: szabadító (nő). szemmel hunyorító vagy oldalra néző szolgálati készség
sehol se szabadító, szemmel látható szolgálatidő
sehol. szabadítónak kiált ki v. nevez. szemmel látható. szolgálatját teszi
sehonnai szabadított meg. szemmel látó szolgálatkész.
sehonnai zsivány szabadjára bocsát szemmel tart szolgálatkészen
sehová se, szabadkozás szemmel tartani mindenkinek kimenetelét. szolgálatot
Sejanus-féle szabadkozik szemmel tartogat szolgálatot nem tevő
sejdít szabadkozó feleletben szemmel vagy maggal teli szolgálatot tesz
sejdítés szabadlelküleg szemmel választ szolgálatot tesz valaki körül
sejdítetlen szabadnak nyilvánít szemmel, szolgálatra kész
sejdítő szabadok között való. szemmellátható szolgálatra küldött
sejdíttet szabadon szemmeltartás szolgálatra nem kész
sejt szabadon bocsát szemmeltartó szolgálattétel
sejt a méhkasban. szabadon elmenni enged; szemökre vetik gyalázólag, hogy szolgálattétel.
sejt méhkasban. szabadon ereszt szemöldök szolgálattevő
sejt valamit szabadon folyó, szemorvos. szolgálattevő,
sejt. szabadon gondolkozó szempilla szolgálattevők és udvarlók együtt
sejtelem szabadon hagy szempillák szolgálattól
sejtelem, szabadon hazudni, szempillának való, szolgalelkű
sejtelem. szabadon kimond szempillaszőr szolgálmány felállításánál, a gyakorlás és élvezés módozata.
sejtelmet jelölő. szabadon közbe esik. szempont szolgálnak
sejteni, gyanítni kezd szabadon lebegő szemre olt szolgálni,
sejtés szabadon mozgó szemre oltás szolgáló
sejtet szabadon mozog szemre oltó szolgáló (nő)
sejtő szabadon nem szolgailag, szemre vesz. szolgáló, felszolgáló (nő),
sekély szabados szemrehány szolgáló.
sekély értékre nézve szabados és híres római színköltő, meghalt körülbelül 80 Kr. e. szemrehányás szolgálói
sekély, nem mély szabados társ (nő). szemrehányás hangján szolgálóság
sekélyes szabados társ. szemrehányás. szolgálótárs.
sekélyes hely vízben szabados v. rabszolga, ki a többi dolgozó emberekre felvigyáz szemrehányások szolgált a polgárháboruban Pompejus táborában, későbben atyja Athenoebe küldötte, hol a többek között Cratippus bölcsészt hallgatta. Coesar halála után Brutushoz csatlakozott, s a triumvirek őt mint atyját proscriptusnak nyilvánították. Augustustól kegyel
selejt szabadosnő szemrehányással emlékeztet reá szolgált katonák
selejtes szabadosok osztálya szemrehányással megtámad szolgált nekem
Seleucus Nicanor neje. szabadosság szemrehányással valamitől eltartóztatni igyekszik. szolgáltat
sella szabadság szemrehányást tesz szolgáltatás.
selyem- szabadság bélyegével biró; szemrehányást, szidást érdemlő szolgáltató
selyemhernyók szabadság bizonyos időre állomásáról eltávozni szemrehányásul hoz föl valaki ellen. szolgáltató.
selyemkereskedő szabadság jeléül szemrehányásul szolgálni szolgálva gondoskodik valamiről
selyemkereskedő. szabadság választani. szemrehányó. szolgaság
selyemszövetgyáros szabadságát visszaköveteli szemrehányólag. szolgaságba taszít
selymet, selyemszövetet illető szabadságba helyezett szemről szolgáskodik
semereg v. küteg-féle baj, az állon v. átalán az arcon. szabadsággal elbocsátni szemről időnként elhomályosodó szolgatárs.
semleges szabadsággal elbocsátott. szemről, csipás, szólít
semlegesen viselni magát. szabadságoláshoz tartozó szemszőr. szólít meg
semlegesség. szabadságolást illető szemtanú szólít,
semmi szabadságolt szemtanu s több efféle szólít.
semmi aljas szabadságolt katonákat a zászló alá visszahí szemtanu; szólítás
semmi alkalommal szabadságomban van. szemtelemség szólítnak fel minket.
semmi árnyékát szabadságos. szemtelen szólítsa ki közületek valaki
semmi baj nem érte. szabadul szemtelen élc szólj már nyiltan, egyenesen
semmi egyébre szabadul meg szemtelen és tolakodó. szólj tovább
semmi ellenvetése nincs: szabadulásra szemtelen hazugság szőlő
semmi ember szabáJy szemtelen játékot űz. szőlő-
semmi ember. szabály szemtelen magaviseletért, kutya szőlő- v. bortermő
semmi emberi tulajdonság szabály és rend nélkül oda hányt, vetett szemtelen merészséggel öldökölnek. szóló.
semmi erőt és buzgóságot nem tanusítnak; szabály szerint szemtelen tapogató (nő). szőlőág
semmi esetre. szabály szerint alkot. szemtelen, orcátlan, kutyás. szőlőben, a földet elaprózza és elsimítja.
semmi fáradsággal v. nehézséggel, nem járó szabály szerint. szemtelen. szőlőbogyóval
semmi feltünő ékesség szabályai szerint való testmozgás. szemtelenkedik szőlőből
semmi gyümölcsöt sem teremnek. szabályellenesen szemtelenné lesz szőlőbujtás
semmi hang se hallik. szabályok szemtelenség szőlődús
semmi hasznára szabályos szemtelenség. szőlőforma
semmi hasznom belőle. szabályos elintézés, szemtelenül szőlőfű
semmi határozott tárgy v. gondolat nem tartván össze a beszédet szabályos eljárás szemtelenül megtapogat szőlőfürt
semmi helytelen szabályos megmérés szemtelenül. szőlőfürt aláku hajfodrozás vagy felkontyolás a nőknél.
semmi jót sem hozó szabályos mozgás szemügyre vesz szőlőfürtalaku, fürt v. gerezdforma
semmi kifejezés sincs bennök szabályosan szemügyre vétel szőlőfürtekkel koszoruzott.
semmi különbség. szabályosan egymásra rakott tárgyak rakása szemüreg szőlőfürthez tartozó
semmi más esetben mint szabályoz szemvilág szőlőgerezd
semmi más föltét alatt szabályozás szemzés szőlőhajtás.
semmi más föltétellel. szabályozott szemzést végez a régiek módja szerint szőlőhegy
semmi más okból szabályozott világrend széna szőlőhéj.
semmi más tekintetben. szabályrendelet széna, szalma s több efféle. szőlőhez
semmi módon szabályszerű széna- szőlőhez való
semmi nesz se hallik az erdőben szabályszerü elosztás széna- és abrakszedés szőlőhomlítás
semmi neszt se hallat szabályszerü. szénaboglya, szőlőiskola.
semmi nyugtot nem engedni szabályszerübben folynának. szénából való szőlőiz
semmi okosat; így szabályszerüen szénafű szőlőkacs, -kapocs, mellyel a szőlővessző a karót körülfonja.
semmi olyan nem jő ki szájából szabályszerüen. szénakaszálás szőlőkacs.
semmi rokonságban se lenni szabályszerüleg szénáshiju szőlőkapa.
semmi se szabályszerűség szende szőlőkapás
semmi se csinosabb külsőleg szabályszerütlenít szendén szőlőkaró
semmi se fekszik úgy szívemen, mint hogy te szabályt ad szendén folyó; szőlőkaró.
semmi se feküdt jobban vagy inkább szivemen; szabálytalan szénégető, szénárus szőlőkarózás v. -karózat.
semmi se marad fenn, mint. szabálytalanít szenes bolt szőlőlé
semmi se történik szabálytalanság szenes medence szőlőlomb csinálta.
semmi sincs szabálytalanság. szenes medencét jelent; szőlőlomb-domborművel diszített,
semmi sincs mi szabálytalanul szenes v. füstölő serpenyő. szőlőlomb.
semmi sincs odább szabálytalanúl nőtt szenet illető, szénre vonatkozó, szenes, szén szőlőlombbal beaggatott
semmi tekintetben se bír a lélekre erős benyomást tenni. szabálytalanúl, szénfekete, fekete mint a szén. szőlőlombbal borított, körülfont,
semmi törvényszék előtt meg nem állhat szabálytól eltérő, szabálytalan szénné válik, megszenesedik. szőlőlombbal fedett, takart,
semmi tudosítást se szerez. szabás szénnel való üzlet szőlőlombból vagy szőlőkacsból való
semmi üres szín szabatos szenny szőlőlombos, -leveles:
semmi uton szabatos és csinos kiejtés és kifejezésmód szennyes szőlőlombos.
semmi veszedelmet a D. ellen folytatott harcban. szabatos megkülönböztetés. szennyes és piszkos külső szőlőlugas módjára készített védfödél
semmi veszélyt se gyanító. szabatosan szennyes fösvénység szőlőlugas, v. szőlőlugasnak való rács v. fal.
semmibe se vétetni szabatosan kifejez szennyes öltözet szőlőmag
semmibe v. kicsinybe vesz. szabatosan. szennyes öltözetü szőlőmívelés
semmibe venni; szabja szennyesedik szőlőmivelésnél bujtvány, homlítvány
semmibe vesz szabja magát szennyesen. szőlőmives
semmibe vesz. szabó szennytelen szőlőmíves kacra
semmibe veszem, legkisebbet se aggódom érte szabó. szenred valamit szőlőmives.
semmibe vevés szabóműhely; szénserpenyő szőlőmunkás
semmibe vevés. szabóság. szent szőlőskert
semmibe vevő szabott büntetéssel való elégtétel szent adomány szőlőskert.
semmibe vevő. szabott idő. szent adományra szánt szőlőszem.
semmiben szaffírból való szent ággal v. lombbal koszoruzott. szőlőt
semmiben sincs szorosabb összeköttetés szaffírral ékített szent borzalom szőlőt szed
semmiben, szag szent célra rendel szőlőtaposás és névk, szőlőtaposó, dümöcskölő edény.
semmiből. szag, a mellyel valami bir és melyet magából kiad szent fogadás mellett imád szőlőtermő.
semmihez se kezd szaga van szent foglalatosság, vallásos szokás, szertartás, ünnepély szőlőtő
semmiképp szagáról észrevesz szent földnek jelöl ki szőlőtő, a melynek nem kell karó.
semmiképp se szagát érzi valaminek. szent fűcsomó szőlőtő.
semmiképp sem szagával észrevéteti magát, szent hajléka szőlőtőből való
semmiképpen nem szagával magát valaki előtt észrevehetővé teszi: szent hely szőlőtőkék után járó
semmiképpen. szagérzék szent helység szőlőtőn;
semminek se szabad elapadni. szagérzék nélkül való szent Mihály lova szőlőtőnek keresztlécre kötése.
semminek vesz, néz; szagérzék. szent szemérem szőlőtörköly.
semmire becsülni szaggat szent szemérem, mély tisztelet, hódolat valami iránt szőlőtőről, hajtás.
semmire becsülni, szaggatott mondatokban. szent szertartás szőlőtőről.
semmire kellő és haszontalan magaviselet szaglál szent szertartás által való megovás boszorkányságtól szőlőtősorok
semmire kellő módon szaglálás után nyomozó szent szertartással tisztel. szőlőtőt hordó
semmire se mégy, a mit cselekszel szagláló szent tárgy szőlőtőtől való
semmire se menő szaglaló szerv szent tárgy v. hely szőlőültetvény
semmire való szaglálódik szent tárgyak őrzőhelye szőlővessző
semmire való. szaglás szent tisztelet tárgya szőlővesszőből csinált
semmire: szaglás nélkül való szent tisztelettel szőlővesszőn
semmirekellő szaglik szent, szentelt, tiszteletre méltó, magasztos, fenséges szőlővesszőről a gyökereivel
semmirekellő, haszontalan ember szagló Szent-Mihály lova. szőlővesszőről;
semmirevaló szagol szentel szombat
semmis szagolás szentel. szomj
semmis kifogás. szagolgat szentelés által szentté, sérthetetlenné tesz szomj.
semmis. szagolható. szentelő szomjas
semmiség szagoló szentelt szomjasan
semmiségek szagolva érez szentelt bűvereklye szomjat (éhséget) bé se várva iszik (eszik)
semmiskedés szagos szentelt épület szomjat olt.
semmiskedő szagos jeneszter szentelt helyen szedett szent fű vagy ág szomjazik
semmiskedő. szagos lavendula szentelt környéken kivül fekvő szomjúság
semmisnek nyilvánít. szagos rozmarin szentelt tárgyat áthelyez szömölcs az arcon, mi ott gyakran eléjött
semmisülni. szagos, szentelt, a jelenségek szemügyre vételével megszentelt. szömörce-.
semmit érő szagos. szentély szömörcéből való
semmit érő. szagosan szentesít szömörcs
semmit jelentő szagoskodik szentesítés szömörcses
semmit mondó szagossá tesz szentesített. szömörcsirtó fű
semmit se adó szagot ád szentesítő szömörcsös ember
semmit se csinál szagot követő szentet szomorít
semmit se csinál a templomból: szagról észre vesz szentírás szomorító
semmit se csinál belőle szagtalan szentnek tart v. ismer szomorkodik
semmit se csinálni valamiből száguldozás szentség szomorkodik.
semmit se csináló száj szentséges szomorkodni
semmit se ért száj mint a beszéd műszere: szentségét elveszi, szomorkodó
semmit se gondolni valakivel. száj. szentséget hordozó szomorogtak
semmit se gondolok vele szája szentségsértés szomorú
semmit se gondoltak vele, hogy szája elibe tartja kezét szentségsértő szomoru helyzet
semmit se hagy békében; szájában forgatni szentségsértően hozzá nyúl szomoru idő
semmit se hagyni félvilágosítatlanul. v. megfejtetlenül: szájában hordogat szentségtelenít szomoru jelenetek adják magokat elé a városban;
semmit se hagyni meg szájából levegőt nyom ki szentségtelenít. szomoru nap, melyet szomoruan él le az ember.
semmit se hallani tőle olyat szájából s több efféléből, kibocsát szentségtelenségtől ment szomoru szinjátékhoz tartozó
semmit se használ; szájacska szentsugárral vagy szentfénnyel szomoru tekintetü
semmit se használnak szájacska. szentté avat szomoru.
semmit se használni. szájaskodó szentté avatás szomorúan
semmit se jelentő, csinált szó. szájaskodó, kiáltozó. szenttelenít szomorújáték címe
semmit se mond valakinek száját felnyitja szentül szomorújátékilag
semmit se mulasztani el száját kitátja szenv. értelemben, és innen szomorúság
semmit se segít szájat tát szenved szomorúságba
semmit se segít rajta száját tátja szenved a szemmel szomorusággal járó minősége valaminek
semmit se segíteni, szájatlan szenved. szomoruságot
semmit se sejdítő szájba dug. szenvedelem szomoruságot, gyászt okozó, hozó.
semmit se tart fontosnak szajha. szenvedéllyel játszik, nem engedi kihülni a játéktáblát. szomoruságról
semmit se tartok szentebbnek, fontosbnak. szájhős szenvedély szomoruságtól v. haragtól elborult
semmit se tekintés szájhősködés szenvedély és indulat szomszéd
semmit se tekintő szájhősködő szenvedély és indulat nélkül szomszéd-
semmit se tekintve szájiz szenvedély nélküli szomszéd.
semmit se termő szájjal csattant szenvedélyeiben és vágyaiban helyes mértéket tartó szomszédban
semmit se tud szólni szájkosár marós lovak és szamarak számára szenvedélyek, szomszédok használatára
semmit se tudok elhallgatni, olyan vagyok mint a hasadt szájkosaras szenvedélyes szomszédok levén
semmit se végezve szájról szájra adás vagy szóhagyomány útján nemzedékről nemzedékre szállott. szenvedélyes beszédről és lármás kurjongatásról szomszédok.
semmit se végző szájtátás szenvedélyes égő tekintet szomszédokkal.
semmit se vesz figyelembe v. tekintetbe szájtátás. szenvedélyes és nagy szavak. szomszédos
semmit sem tesz valaki ellen. szájtátva szenvedélyes és tüzes előadás szomszédság
semmit tevő szak. szenvedélyes felforranása a kedélynek szomszédságban lakó
semmit, mi őket lefelé vigye. szakács szenvedélyes forrongásban van szomszédsághoz tartozó
semmivé lenni szakács. szenvedélyes hangulatot ébreszt vagy cselekedetet okoz szomszédsági
semmivé lenni, szakácsinas szenvedélyes indulatosság szónak Cicerotól megkisértett fordítása
semmivé lesz szakácsmesterségben szenvedélyes izgatottság szónak szótag által.
semmivé lesznek. szakácsnő szenvedélyes kedvezés egyik vagy másik félnek szónok
semmivé nem tett szakácsság szenvedélyes kivánságot fejez ki szónok a 3. száz végén, szerzője egy még meglevő dicsbeszédnek Maximinianus és Domitianus császárokra
semmivé tesz szakad szenvedélyes nagyravágyással szónok a 4. száz második feléből, egy beszéd szerzője, a melyben Julianus császárnak megköszöni a rá ruházott consulságot.
semmivé tesz, szakadás szenvedélyes pártfogással szónok és történelemiró 70 körül Kr. u.
semmivé tesz. szakadás valamely testrészen szenvedélyes pártolás. szónok és történetiró Claudius császár korában
semmivé teszi szakadás. szenvedélyes taglejtéssel szónok műszabályos tagjártatása
semmivé tett szakadásos szenvedélyes tűzbe hoz, felingerel, feltüzel szónok vagy színész előadása, szavallás.
semmivé tevés szakadatlan szenvedélyes vágy. szónok, a ki éppen beszél v. beszélni szokott
semmivé tevő szakadatlan érintkezés szenvedélyes vágyból valamit elérni, megnyerni, igyekszik. szónok, szül. 140. megh. 91. Kr. e.
semmivel se gondol szakadatlan folyás szenvedélyesen szónok.
semmivel se gondolás szakadatlan folytatás szenvedélyesen fellobban. szónokhoz való, tartozó
semmivel se gondoló. szakadatlan ivás szenvedélyesen föllobbanó. szónoki
semmivel se vádolja magát. szakadatlan kiabálással szenvedélyesen kiván valamit szónoki alakzat
semmivététel szakadatlan levelezés szenvedélyesen kivánó szónoki alakzat, ugyanazon szó különböző eseteinek egybehalmozása.
semmivétevő szakadatlan menet szenvedélyesen megindult; szónoki alakzat.
Sempronia, a két utóbbi testvére, az ifjabbik Africanus neje volt szakadatlan sorban szenvedélyesen szerelmes szónoki ékeséggel
senator Rómában szakadatlan sorban levő szenvedélyesen vágyó valamire szónoki előadásban gyakorlás
senator. szakadatlan tartás szenvedélyesen. szónoki fogások;
senatorok névsora, melyet Augustus ideje után közhelyre kifüggesztettek szakadatlan. szenvedélyesség szónoki hatály
senatorokhoz tartozó szakadatlanul szenvedélyre gyulaszt szónoki megtámadása az ellenfélnek
senatorrá lenni szakadatlanul folytat szenvedélyről szónoki mesterség.
senatorrá lenni, mivel a senatorok más sarut viseltek. szakadatlanul ugyanazt kiabálva és beszélve megsiketít; szenvedélyről s heves indulatról szónoki mesterség;
senatorról, midőn szavazáskor a tanácskozás tárgyáról kitérve, egyébről kezd beszélni; szakadatlanul. szenvedélyről s több efféléről kiforrja, -tombolja magát, megszünik pezsegni szónoki nyelv
senatus consultum szakadazva. szenvedélyről s több efféléről: szónoki nyomatékosság
senatus határozatot szakadozott szenvedélyről, fölhevül, valamitől égni kezd, tűzbe jő szónoki talentom
Senatus-gyülés szakadozott. szenvedélyt, érzést, tervet magába fogad szónoki tárgyalás
senatusgyülés szakadozottan szenvedélytelen szónoki tehetség
Seneca bölcsész unokahuga. szakafű. szenvedélytelen. szónoki vagy ügyvédi működés
Seneca szabadosa. szakáll szenvedélytelenség szónokilag
senki szakáll (emberen s állaton) szenvedélytelenség. szónokilag.
senki irányában nem hagytál szakállába morog szenvedélytől szónokká képez
senki kárával. szakállánál fogva szenvedélytől elhalványul, szónoklás mestersége.
senki se említette többé a békét; szakállas szenvedélytől hevül = kigyul, fellobban, neki tüzül, ég. szónoklásban.
senki se mond ellent, hogy szakállas mester, bölcselő (ezek szoktak nagy szakállat nevelni) szenvedés szónoklat
senki se nyuljon hozzá szakállasodik szenvedésben nem részes szónoklatban
senkinek nem adva szót; szakállat nevelni, ereszteni. szenvedéssel szónoklatban a rokon-fogalmak szépítő fölcserélése
senkinek se válik gyalázatára szakállnyirás. szenvedett méltatlanságért valakit valamin megboszul szónoklatban hangzatos.
senkitől előre nem látott. szakállszőr, szakáll. szenvedett sok boszantások után meghalt, hihetően méreg által. szónoklatban megcáfol.
senkitől se jött felelet. szakálltalan szenvedhetetlen szónoklatban megcáfolás.
sentes szakálltalan vagy atalán szőrtelen szenvedhetetlen dölyf. szónoklatban túlságosan bő
senyvedt szakálltalan. Innen szenvedhetetlen. szónoklatban, a törvényszék előtt ellenfelét kérdéseivel zavarba hozni törekszik.
sepeliol temetkezés szakasz szenvedhetetlenség szónoklatban, e megfeleles valami ellenvetésre vagy kifogásra.
seperve takarít szakasz a beszédben, szünet szenvedhetetlenül szónoklatban, helytelen es darabos használata a képleteknek (tropus), nevezetesen az egybe nem illő átképítéseknek összeolvasztása
seplasiai kenőcs. szakasz a mondatban. szenvedhető Szónoklatban, valamely meghatározás
sepreje szakasz a zenében szenvedhetőség. szónoklati
seprő szakasz beszédben. szenvednek a háború miatt szónoklati alakzat
seprőág. szakasz. szenvedni szónoklati alakzat, más elnevezése valamely tárgynak,
seprőből csinált szakaszok szenvedni tudás szónoklati gyakorlatok képzelt vagy költött kérdésekben
seprőhöz tartozó szakaszok vezérei a zsidóknál. szenvedni, szónoklati következtetést illető, ilyet magában foglaló.
seprőjétől megtisztított; szakaszonként, rövid szakaszokban. szenvedni. szónoklati művész
seprős szakaszt szenvedő szónoklattan
seprőszerű szakavatottság szenvedő alakban. szónoklattan tanítója, mestere.
seprőtől megtisztít szakértő szenvedő jelentés. szónoklattan.
Septempeda városa szakértők szenvedő jelentéssel, szónoklattanár és nyelvész Augustus és Tiberius idejében.
serdül szakértők, szakavatottak szenvedő. szónoklattani
serdülő szakgatott szenvedő; szónoklattani alakzat, fordítása ennek
serdülő kor szakszerüen kimivelt szónok szenvedőleg szónokló
serdülő. szál szenvedőleg szokatlan szónoknak nem szabad sokszor előfutni
serdült szalad szenvedve. szónokol
sereg szaladás szénvonó szónokolni gyakran lép föl
sereg áruba bocsátott szaladás. szép szónokról
sereg hiány. szaladgál szép alak szónokról v. biróról;
sereg közé. szaladó szép arcszín. szónokról, a ki a beszéd hevében hirtelen közeledik a hallgatósághoz
seregbe gyűjt szalag szép csendesen leereszkedik. szónokról, követről és a tanácsban valamely tárgyat előterjesztő hivatalnokról
seregből szalag v. kötő, a mellyel a papi süveget szép és fenséges külső szónokról: a beszédje kezdetén valamit igér
seregé szalag. szép és kellemes fekvés szónokról: alant jár
seregély. szalag: szép idő Szőny és Győr
seregélyről, természetes hangján szól, cseveg. szalagon szép költemények; szőnyeg
seregélyszinü szürke szalagszerü párkánytag. szép külső szőnyeg, részint mint ágytakaró, részint mint ágyfüggöny.
seregenként szálakat tépeget. szép lábikráju. szőnyeg.
seregenként. szálanként. szép lassacskán szőnyegek
sereget szálas szép nyereményt (üzletben) csinálni. szőnyegek, a melyeket a párnákra terítettek.
sereggel kiindul, -vonul szálas. szép piros. szop
sereghez tartozó szálfa szép szem szopás.
seregről szalgálatért való. szép szempillájú. szopik.
sérelem szálirányosan kettéválaszt szép szerivel. szopik;
sérelmet várhatok tőle. szálka szép szóval, hizelgéssel kivesz belőle szopó
serény szálka fában. szép tiszta víz szopó fióka.
serény munkásság szálkák; szép viaszszinü szopó üreg a habarcok karjain.
serény. szálkás szép! helyes! szopó,
serényebben szálkás. szép, kecses szopó, verő malac;
serényen szálkátlanít szép, tetszetős beszéd. szopogat
serényen mozgó száll szépecske szopogat.
serényen munkás száll a gabona ára. szépecske. szopogató.
serényen utána jár valaminek szállá nyujt szepegés szopós
serényen, vidámon lépdelő. szálladék szepegő szoptat
serényen. szállás szépeleg szoptat,
serénykedés szállás, hová útban meg-, beszállnak szépen szoptat.
serénykedik szállás. szépen eres faanyag szoptatás
serénykedik. szállása szépen írt szoptatni a csecsemőt;
serénykedő semmittevés. szállásbérlő szépen kerekített mondatok. szoptató
serénység szálláshoz tartozó szépen metszett, szoptató eme.
serénység, szállásol szépen pontról pontra szoptatós.
serénység. szállásoló szépen, tetszetősen beszélő. szór
sergek és hajók. Erősségről is szállásoló levél. szépfürtű. szőr állaton
serget vezérel szállásolók és élelmezők szépít szőr nélkül.
serget vezet ki szállásra befogad szépít. szór.
sérincfaj szállást elfogadni. szépít; szór;
serke szállást vesz szépítés szórakozik
serkedező szakállu, pelyheszakállu vagy nyirott szakállu. szállít szépítése szórakozott
serkent szállítás szépítésül fest pirosít szórakozottnak lenni.
serkentés szállítás az állam részére. szépítetlen szórakoztató
serkentés- szállítás hajón. szépíti. szórás
serkentő szállítás. szépítő kifejezés szórása
serkentő indok szállításért való fizetés szépítő szer, a mely a beszédet szépíti. szórendváltoztatás.
serpenyő szállításért. szépítő szer. szőrét v. tollát kitépi
serpenyő. szállítható. szépítő tapasz. szőretlen
serpenyőben sült szállítmány szépítőleg: a nemző részek. szorgalmas
serpenyőben v. átalán edényben sült kis kalács szállító szépitve. szorgalmas előkészülés és gyakorlás
serpenyőben, edényben sütött sütemény szállító ágy szeplő: szorgalmas látogatás
serpenyős kenyérsütők. szállító eszköz. szeplős. szorgalmasan
sérrés szállító eszközt szeplősít szorgalmasan begyakorol.
sért szállító fuvaros, a ki az alsúlynak való porondot a hajókra v. a hajókról elszállítja szeplősítetlenül. szorgalmasan jár valami után
sért, szállító hajó, szeplősíthetetlen szorgalmasan utánjár
serte szállító hajó. szeplőtelen szorgalmat fordítni valamire
sértegető szállító szekeren való szeplőtelen. szorgalmat, fáradságot fordít valamire
sértés szállító szolgálat szeplőtelenség szorgalmatos
sertés címere szállító, a ki a provinciába induló helytartót minden szükségessel felszerelte. szeplőtelenül szorgalmatoskodó
sertéskereskedő szállító- szeplőtlen szorgalmazva
sertéskereskedő. szállító. szeplőtlen erkölcsű, szemérmes asszony. szorgalom
sertésnek szállítóhajó szeplőtlenség szorgalommal
sertésnek malaca szállítványt szeplőtlenül szorgalommal dolgoz
sertésól. szállj meg minket. szeplőtlenül. szorgalommal megügyelő
sertést illető szállja meg; széposzlopú, oly épület műelnevezése, a melyen az oszlopközök 21/4 akkorák, mint az oszlopok átmérői. szorgalommal üzik
sertéstenyésztés. szállnak. szépség szorgalommal, tűzzel űz valamit
sertéstenyésztő. szálló szépség. szorgat
sertésvad szálló. szépségébe szorgol
sertét viselő szállóban kötött. szépséged hatásának köszönheted szorgos
sértetlen szálloda szépségét elveszi szorgosan
sértetlen és jó állapot szállodai szépségétől megfoszt szorgosan.
sértetlen marad. szállotta meg szépségétől, kellemétől megfoszt. szorít
sértetlen meg- v. fentart szalma szépséggel tele szorít (-hoz, -hez)
sértetlen. szalma- szépségre nézve nem alább való nálánál szorít, kényszerít
sértetlenség szalma-: szeptember- szorítja
sértetlenül szalma. széptevő szorító
sértetlenül fentart szalmából való szépül. szorító kötő bevágása, nyoma (a szőlővesszön).
sértett szalmakötelek. szer szorító.
sérthetetlen szalmának szerecsenből hattyut szorított
sérthetetlen. szalmaszál szerecsendió-virág, mások szerint költött fűszernév. szőrkoszoru a ló lábán a pata felett
sérthetetlenség szalmaszár szerecsendióvirág, mások szerint valami költött fűszernév. szörny
sérthetetlenül szalmát hoz szerecsenek. szörnyek
sérthetetlenül. szalmával fedett. szerek szörnyeket elnyelő.
sérthető szalmával nem takart szerelem szörnyeket magával vivő
sértő szalonka. szerelem heve. szörnyet nemző v. szülő,
sértő eszköz szalonna szerelem jelölésére szörnyet nemző, előállító
sértő tréfa szalonnaárus. szerelem maradj magadnak, nincs többé bajom veled szörnyeteg
sértő. szalonnabőr szerelem miatt elpusztul szörnyű
sértően szálszedés szerelem nélkül való szörnyü asszony;
sértőn szám szerelem nélküli szörnyű bűnténye
sérül. szám feletti szerelem taplója szörnyü és iszonyatos lény
sérülés szám mellett szerelem tüze szörnyü módon
sérv szám nélkül való szerelem tüzét szörnyű nagy
sérv. szám szerint szerelem zálogai, azaz gyermekek, szülék, testvérek és átalán rokonok, atyafiak: szörnyü nagy testü emberekké teszi.
sérves szám szerint való szerelem, szerelmi viszony. szörnyü s küln. rettenetes tünemény
sérvés. szám. szerelem-ittas szemek. szörnyü.
sérvéses száma (valaminek) szerelemben él szörnyüképpen
sérvéses. számadás szerelemben hideg szörnyűképpen.
Servilius Barea S., Claudius alatt 52. Kr. u. consul suffectus számadás vizsgálása szerelemben szerencsétlen. szörnyűség
Servius S. Rufus számadásba bejegyez szerelemféltő szörnyüvé, rémítővé, tiszteletre méltóvá tesz
Servius Sulpicius hires jogtudósról elnevezett számadásba tenni szerelemital szóró
Servius Tullius anyja. számadásba tesz szerelemitalt ivott, vett v. kapott. szóró lapát
Servius Tullius római király anyja. számadáshoz tartazó szerelemre gyul szóró lapát.
Servius-féle számadáshoz tartozó szerelemre vagy átalán valamely szenvedélyre gyulaszt szóró.
Sesosis egyiptomi király fia. számadási könyvbe irni, hogy valakinek valami ki van fizetve szerelemről szóról
sestertium számadásra szólít valakit szerelemseb szóról szóra
séta számadást szerelemtől szóról szóra fordít;
sétahely számadást illető szerelemtől ég szóról szóra.
sétál számadást illetőkben szerelemtől lángolni szóról-szóra
sétál. számadást készít szerelemtől, háborított szórólapát.
sétálás számadást készítni szerelemtűz szorongás
sétálgató. számadást tisztába hozni szerelmében ég valakiért szorongat
sétálni kimegy számadást vinni róluk szerelmem tárgya szorongatás
sétálni való számadást, szerelmes szorongató
sétáló számadó könyvébe a bevételek közé írni szerelmes beléjök szorongató érzés
sétány számadókönyvbe beiró, bejegyző szerelmes bolond! szorongató félelem
sétatér számadol szerelmes egy asszonyba szorongattatás
setétszín szamár szerelmes enyelgés. szorongó
Severus szamár a ház tetején szerelmes harapás ajakkal. szorongok a miatt, hogy mi hirt hozand.
Severus Alexander császár barátja szamár és öszvér jelentésében is. szerelmes levél. szoros
Severus császár, mint A. meghódítója, tiszteletcime. szamár mint lantos szerelmes vagyok szoros átkarolás.
Sextilius-féle szamár- szerelmes valakibe szoros egybefüggés
Sextius-féle számára szerelmes valakibe. szoros egybekapcsolás
Sextus T. számára: szerelmes versek irója. szoros egyesülés
si ego hac compellor imagine. szamaracska szerelmes versek. szoros fenyíték
sicanusok szamarat vivő szerelmes viszony. szoros kapcsolatba hoz
Sicca városa mellékneve szamárfület kap szerelmes, szoros kapcsolatban.
Sichaeus neje szamárhajtó szerelmes. szoros közellét, jelenlét
Sicilia szamárhajtó. szerelmes; szoros Media és Persia közt.
Sicilia északi partján fekvő szamárhoz illő szerelmesek enyelgéséről, szoros összekötés
Sicilia keleti partvidéke. szamárhoz tartozó szerelmesekről szoros összeköttetés
Sicilia minden lakóit S.-nak neveznek szamárnak való szerelmesen szoros ügyelet a kifejezésre.
Siciliában szamárrivás. szerelmesen tekintő szoros út.
siciliai szamárról öszvért festeni szerelmeskedés szoros viszonyban
siciliai módon szamárról, de oroszlánról, szarvasról is szerelmeskedik szoros vizsgálat után
siciliai. szamártól való szerelmesről. szoros vizsgálat,
Siculi számba nem vett szerelmet előidéző szőrös, hajból v. szőrből való.
siess számba nem vevő. szerelmet gerjesztő fű. szorosabb
siet számba se venni szerelmet hozó szorosabb összeköttetésbe
siet büntetni számba se veszik. szerelmet. szorosabb vizsgálás
siet használni számba se vétetik szerelmi szorosabbá tesz
siet utazni; számba se vétetni szerelmi élvezet szorosabban
siet, számba se vett szerelmi fogadás. szorosabbra fűz
siet, hogy valami csinyt követett el számba se vevő szerelmi hév szorosan
siet. számba v. tekintetbe nem vesz szerelmi kéj szorosan a betühez ragaszkodik
siet: számba vesz szerelmi kin szorosan a várfal mellé épít
sietés számba vesz. szerelmi kinokat szenvedni. szorosan beilleszt
sietés. számba vételt nem érdemlő szerelmi vágy szorosan csatlakozik valamihez.
sietni kell számba vevő. szerelmi vágy. szorosan egymás mellé állít
sietni kell. számban szerelmi vágytárs szorosan egymás mellé sorba épít
sietni kell; számbavétel szerelmi viszony szorosan egymás mellett állanak
siető számbeli nagyság szerelmi viszonyban van szorosan egymás mellett álló
sietőn számból lehuz szerencse szorosan és erősen rá fekvő
sietőn. számfeetti hivatalnokok, a kiknek vagy valami rendkivüli vagy semmi teendőjök volt szerencse fia szorosan körüláll
sietős számfeletti szerencse fia. szorosan körülvéve kisér
sietős. számfeletti legénység szerencse istennője szorosan köt
sietősen számhoz tartözó, szerencsefi szorosan megtekint
sietősen. számít szerencsefia. szorosan mellette fekszik
sietség számít, fel-, ki-, összeszámít. szerencsefiság szorosan mellette.
sietség. számít, tart szerencsehozó vagy jós szorosan ölelve
sietséggel számítás szerencséje van szorosan összefügg.
sietségre van szükség számítás utján meghatározott szerencséjében. szorosan összegöngyölget, tekerget, tekercsbe hajt.
siettet számításba hoz szerencséjeért. szorosan összehuz
siettet, számításba tesz szerencséjének tartja szorosan összeköt
siettet. számításhoz való szerencséjével birni nem tudó. szorosan tart
siettetés számításhoz való, számító, számoló szerencsekivánás szorosan utána jár
siettetett számitásról szerencsekivánó szorosan v. mindjárt után v. megett
sietteti számítást tanító (nő). szerencséltet szorosan vizsgálgat
siettetni számító szerencsémet szorosan zárakozott, rendes csapattal
siettető számító tábla szerencsére szorosan.
sietve számkifejezésnél mind öszsze szerencsére. szorosb értelemben annak déli része
sietve bejár. számkivet szerencsés szorosocskán
sietve elfoglal számkivetés szerencsés előmenetel szorosok a Kaukázus és Kaspi-tenger közt
sietve elmegy számkivetés helye szerencsés eredményü szorosra fogta
sietve elmenni számkivetés, szerencsés kimenetel szorosra húz
sietve elvégez számkivetés. szerencsés körülmény szorosra összehuzott
sietve és futva megemlít számkivetésbe küld szerencsés körülmények szorossá teszik
sietve felépített számkivetésbe megy szerencsés minőség szorosság
sietve fut számkivetésbe megy; szerencsés pillanatban szorosság.
sietve fut, számkivetésbe menni szerencsés útat szörp
sietve fut. számkivetésbe. szerencsés v. szerencsétlen nap és (régebben) a comitiumokon való szózatolásnál felmentő vagy elmarasztaló szavazat. szőrpokrócból
sietve futásnak indul számkivetésben él szerencsés. szőrrel stb. sürün benőtt
sietve ide s tova futkos, szaladgál számkivetést v. számkivetettet illető. szerencsés: szőrről, gyapjuról: puha;
sietve indul számkivetett szerencsés; szőrszálhasogatás
sietve írt levél számkivetettek. szerencsésen szőrszálhasogatás.
sietve jár számkivettetem. szerencsésen átesik szőrszálhasogatásba bonyolódik
sietve lefelé mozog számlál szerencsésen kimenekszik szőrszálhasogatással
sietve megy számlál. szerencsésen megnyert. szőrszálhasogató
sietve menni számlálás szerencsésen visszabúni kell a vasba szőrszálhasogató és a betűhöz ragaszkodó magyarázatja a törvénynek.
sietve tesz számlálás. szerencsésen, szőrszálhasogató.
sietve tolakodik számlálási könnyüségedet szerencsésen, épen menekülni v. szabadulni. szőrszálhasogatóan és mesterkélten következtet
sietve utaz számláláskor «primum» után szerencsésnek, boldognak mondogat, vall; szőrtelenít
sietve utazik számlálásnál, végtére, utoljára. szerencséssé tesz szorulás
sietve űz; számlálhatatlan szerencsét szorulás mint betegség
sietve valahová megy számlálhatatlanság szerencsét hozó szorulás.
sietve visszatér; számlálhatsz annyit a mennyit akarsz szerencsét hozó bűvereklye. szorult
sietve. számlálhatsz elő akár hányat; szerencsét hozzá! Néha személyesítve Fors a vaktörténet istennője. szorult állapot
sigamber nő számlálni; szerencsét jelentő szorult állapotban levőt teszen fel
sík számlált szerencsét jelentő v. jósló szorult futáshoz hasonló.
sík és lapos tér számlálva elősorol, szerencsét jósló szorult helyzet
sík felületénél fogva könnyen kicsuszható, számlálva kifizet szerencsét kíván szorult lélekzet
sík mezőbeli, térségi. számlálva számba vesz szerencsét kívánó szorultan
sík mezőn való harc; számmal foglalkozó, szerencsét kivánva. szorultság
sík vidékek számnál és sorozatnál szerencsét óhajtanék bátorságodhoz, magasztalnám vitézségedet! szorultságban
sik, egyenes, teres helyek. számnév. szerencsétlen szorultságban segítségre
sík, teres szamóca szerencsétlen helyzet szórva megtakarít
sikamlós szamóca. szerencsétlen kimenetel vagy vég szórva vet
sikamlós helyeken, a hol alig lehet járni számokról s több effélékről rámegy, tesz; szerencsétlen ütközet, szorzásnál
sikamlósan mozgat számol szerencsétlen; szösz.
sikamlóssá tesz számolás szerencsétlenei nagyravágyásuknak. szószaporítás
sikamodik számolat, kiszámítás szerencsétlenné lesz szószaporító
sikárkő számolatról szerencsétlenné tesz szószármaztatás.
sikárlás számoló tábla. szerencsétlenség szószátyár
sikárló kővel megcsiszol; számoló v. írótábla szerencsétlenség ér, szószátyárság
sikárol számoló. szerencsétlenség éri. szószegés
sikátor számomra van szerencsétlenség okozója szószék.
siker számon kér szerencsétlenség s több efféle szószékről hirdet
siker hiánya miatt elbukik számon kérő szerencsétlenség. szószerkezettel nyert ellentét, a mikor valamely szó eleibe oly szócska járul, a mely jelentését éppen ellenkezőre változtatja
siker nélkül számos szerencsétlenségein okult; szószólás
siker. számosabb gyűlésig szerencsétlenségem korszakában. szószóló
sikere van számosan szerencsétlenséget szót fogad
sikere, foganatja van dolgának számosan. szerencsétlenséget hozó szót fogadni.
sikeres számosság szerencsétlenséget jelentő szót illető
sikeres kérés számot szerencsétlenséget jósló. szót mond
sikeres, eredményes folytatás v. lefolyás, űzés, számot ad szerencsétlenséget jósló; szót szaporít
sikeresen számot adni szerencsétlenséget okozni szót szólni
sikeresség számot vet szerencsétlenséget okozó. szót vált beszél.
sikerét eszközli számra szerencsétlenséget szenved szótag hangsulyozása
sikeretlen számra nézve szerencsétlenséget, vészt hozó v. jósló szótag szerint;
sikeretlen igyekezet az oedilisi hivatal megnyerése után. számra nézve kevesebb szerencsétlenségre jut szótag-mértékről.
sikeretlen kérés. számról, tesz szerencsétlenségről szótagmérés,
sikeretlenné tesz, számtalan szerencsétlent szótagoló tanulók
sikeretlenül számtalanszor.